Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-06-24
4 -Mindenképpen dicséret és elismerés illeti az elvtársakat, elsősorban a Pártbizottságot ennek az anyagnak az elkészítéséért és azért, mert lehet mondani, hogy Budapesten e tekintetben él/enjárnak. Egy-két gondolatot: Felcsuti elvtárs több gondolatot vetett fel, azokhoz szeretnék egyrészt kapcsolódni. Véleményem szerint is helyes lenne a feladatok között megjelölni azoknak a szakmunkásoknak a fokozatos pedagógiai képzését. Igaza van abban, hogy meg kell tanitani az elvtársakat, hogy a felhalmozódott szakmai tapasztalataikat át is tudják adni, ugyanakkor lássák az iskola pedagógiai célkitűzéseit is, s hogy legalább a legalapvetőbb ténykedéseit a pedagógiai munkának, megismerjék. Augusztus folyamán fog megjelenni a program ezzel kapcsolatban, viszont fel kell hivni az igazgatók figyelmét, hogy az üzem és saját eszközeiknek megfelelően dolgozzák át ezeket a programokat. Általános tapasztaljunk az volt, hogy a programok, amelyek alapján az 5+1-es kísérletek folynak, feszitettek, sokszor eltérnek a középiskolák tantervétől, nem veszik figyelembe a tanterv célkitűzéseit és sok fedés is van a tantervek célkitűzései között. A másik ilyen probléma, ami az anyagban szerepel és a határozatban is, hogy a patronálási beosztás itt-ott felborult. A patronálást megcsinálják az üzemekkel, viszont a profilirozást meg kellene csinálni emellett feltétlenül. Nekem az a javaslatom, ha a profilirozás elkészül és ha építettünk a gyakorlati munka során az üzemekre, akkor az iskolát ugyanaz az üzem patronálhatja is. Ez növeli az iskolai nevelés hatásfokát is. Az úttörők szakkörével kapcsolatban Tóth elvtárs úgy foglalt állást, hogy nem tartja szükségesnek. Véleményem szerint nem szabad lemondani arról a lehetőségről, amit az úttörő szakkörök segíthetnek a gyakorlatban. Persze, nem arról van szó, hogy az általános iskolák tantervének valamilyen kiegészítőjeként fogjuk fel, de a kapcsolatot mindenképpen ki kell építeni és hát a gyerekek manuális készségét, a munka szeretet ét a technikai,, mechanikai és más szakkörök mindenképpen emelik. A Budapesti PB is úgy foglalt állást, hogy a szakköri foglalkozásokat úgy kell átszerveznie az úttörő mozgalomnak, hogy az segitse az általános iskofai politechnikai oktatást. A 9-ik oldalon, mint problémát veti fel az anyag, hogy szabályozni kellene megfelelő rendelettel, hogy üzemi gyakorlatra van szükség a szakmunkás-vizsga letételéhez. Ezzel foglalkozni azt hiszem, még kicsit korai lenne, bár mindenképpen sor fog rá kerülni. A gyerekek szakszervezetbe való belépését illetően: ha a szakszervezetek kihasználják ezt a lehetőséget, hogy a 4-ikes gyerekeket felveszi tagjai sorába, s ha a tagfelvétel során ünnepélyes kereteket biztosítunk, tényleg résztvehetnek a szakszervezeti taggyűléseken, termelési értekezleten, annak hatása emberré formálásuk során tényleg; nagyjelentőségű lehet. Ezzel kapcsolatban az első munkanap tradíciójának a kialakítása pl. az üzemben, az első fizetés napjának megünnaplése, stb. Hiányzik az anyagból a nyári termelési gyakorlatoknak a megszervezése. Ez a kérdés nagyon lényeges része a középiskolai politechnikai oktatásnak, ezt nagyon jól fel lehet használni, hogy elmélyítsük bennük a munka iránti szeretetek. Az anyag értinti az oktatási és nevelési módszereket, Az erőfeszítéseink hiábavalóak lesznek, ha az iskolákban eddig meghonosodott módszereket lényegesen jobbakra fel nem cseréljük.
