Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1960-01-22
Itt elég komoly vitánk volt az iskolai vezetéssel, hogy , csak akkor fog javulni, ha rnep,/hagyják a teljes önnállóságukat. Ez a Cházár András úti és az Erzsébet királyné úti iskolában van. Itt sem rosszindulatból fakad, hanem túlzott felelősségérzetből, mert az igazgatók azt akarják, hogy az úttörőmozgalom az iskolájukban a legjobb legyen. Egyébként a kerületben kielégítő a csapatvezetés önállósága. Akcióinkat mindig' azzal a céllal szándékozunk megrendezni, hogy valamilyen formában hozzásegítse az úttörőinket a kommunista jellem kialakításához, rendszerünk megszerettetéséhez. Hogy nem mindig sikerül, az nem az akcióinkon múlik, hanem azon, hogy hiányos előkészítés, nem megfelelő szervezés előzte meg. Az SzMK-k nyújtanak segítséget, ez elsősorban anyagi jellegű, bár itt is komoly a fejlődés. Az iskolák általában biztosítják az úttörő csapat működését. Egy van, ahol nem tudtunk biztosítani helyiséget az iskola részéről. A munkára neveléssel kapcsolatban: mivel nem egy központi problémája a szakkörök működtetése a csapatoknak, igy nincs külön tervük erre, nincs egyeztetés épp ebből kifolyólag. A jelentés ugyan foglalkozik részben a munkára neveléssel, de konkrétan ilyen nevelés nagyon kevés folyik az úttörő csapatokban. ^agyon kevés úttörő jellegű szakkörök működnek az iskolában, s azok is inkább művészeti és sport jellegű szakkörök. A csapatvezetőség nem teljes valamennyi csapatnál, csak k'b. a felénél. Megvannak a tagjai, de amikor összejönnek havonként, akkor nem teljes, legalábbis a felénél. A próba alapját képezi a kerületi úttörő munkának, ebbe tartozik a nyomolvasómunka is, stb. A kisajátítás veszélye abban rejlik, hogy amikor az osztályfőnök veszi kezébe az ilyen jellegű munkát és kötelezővé teszi, ezzel elveszi a nevelő jellegét is, mert ha nem önként vállalják, nem önként csinálják, soha sem lehet olyan nevelő hatású. Hogy úttörő ki lehet, itt központilag meghatározott feladatok és szempontok vannak. Néhol az ujoncpróbát kell, hogy letegyék, amennyiben ennek eleget tesz, akkor felveszik. Azonban itt vannak problémák, mert nem mindenütt egyforma súllyal követelik meg. Általában a próbázás tekintélyét sikerült megszerezni a gyerekek előtt és ez növelte az úttörő szervezet tekintélyét is. Problémáink azon kivül, ami a jelentésban van, bizonyos mértékig anyagi jellegű is. Nagyon kevés anyagi lehetőséget kaptunk ahhoz, hogy a nyári táborozásokat megoldjuk, úgy kellett összekéregetni az üzemektől. Ebben az évben nem tudom milyen segítséget kapunk. Mi külön bejöttünk Schumeth elvtárshoz és javasoltam, hogy az üzemek a nyereségrészesedésből egy-két %-ot erre a célra adjanak át. Ezt Schumeth elvtárs nem tartotta helyesnek, bár én továbbra is kitartok mellette, mert az üzemnek nem jelentene nagy anyagi megterhelést, nekünk viszont komoly anyagi bázist jelentene. A másik ilyen probléma volt az uttörőház. Itt 5 lakó van, ezekből kettő állandó orvosi felügyelet alatt van, mert beszámíthatatlan. Itt állandó inzultációnak varrnak kitéve a gyerekek és a szakkör vezetői is. Ez már 1957-óta, amikor megkaptuk az uttörőhásat, azóta probléma. A munkatervünket a KISZ VB hagyja jóvá, illetve utánra a Budapesti Úttörő Elnökség.
