Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-08-14
Gábor elvtárs: A vezetőségválasztásnál célul tüztük ki magunk elé, hogy a párttagságot úgy készítsük fel, ho^ növeljük a párttagság harckészségét és aktivitását, hogy a felkészülés együttjárjón a demokratizmus szélesítésével és a centralizmus erősítésével, hogy a Kongresszusra való felkészülést ne csak a párttagok, hanem a pártonkivüliek ügyévé is tegyük és biztosítsuk a párttagok és pártonkivüliek összefogását a határozatok végrehajtása érdekében. Kifejezésre juttattuk, hogy a Kongresszus sikere attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk növelni a párt politikai és szervezeti egységét,a párt vezető szerepét. Amikor a célokat meghatároztuk, megadtuk azt is hogy milyen módszerekkel valósítsák meg a kitűzött célokat. Elsőrendű feladatnak tartottuk a vezetőség felkészítését, ennek eredményeképpen jelenleg minden alapszervezetünknek megvan a munka terve és mindenütt a határozat szellemében dolgoznak. A vezetőségi ülések, - a pedagógus alapszervezeteket kivéve - mindenütt megvoltak. Füzeken a vezetőségi üléseken megtárgyalták a munkatervet, a kommunisták felkészítését, az 1959/60-as oktatási év feladatait, a propagandisták és a hallgatók kiválogatását. Taggyűlések: ugyanezek a kérdések szerepeltek a taggyűléseken is, ahol megvitattak a vezetőségválasztás jelentőségét es szerepét, egyrészt az ország, másrészt az üzem életében. Es itt adták ki a parttagok pártmegbizatását is, a Kongresszusra való felkészülés, a munkaverseny megszervezésével kapcsolatosan. Véleményünk szerint a taggyűlések betöltötték szerepüket. Megmutatkozik ez elsősorban abban, hogy sikerült megvalósítani azt az elvet, hogy ne csak a kommunisták, hanem a pártonkivüliek ügye legyen a választás. Elősegítették ezt mindenekelőtt a pártnapok. Júniusban a munkásosztály helyzetének megtárgyalása, ahol arra késztettük az alapszerveket, hogy ők készüljenek fel, ők ddtak helyileg előadót. Hasonlóan jártunk el júliusban, amikor a március 6-i határozaton keresztül mutattuk be a párt szerepét. Ez a két pártnap lezajlott. Az első pártnapon a látogatottság alacsony volt, afaásodikon lényegesen megnövekedett és sok hasznos javaslatot tettek a részt vevők. A harmadik pártnap még hátra van, erre éppen a színvonal növelése érdekében kerületi előadókat biztosítunk. Ezzel egyidőben foglalkoztunk a jelenlegi helyzet felmérésével, a káderkiválasztás kérdésével és a brigádmunkák beindításával. Ami a káderkiválasztást illeti, fő elvként kimondtuk a stabilitás elvét, kihangsúlyoztuk, hogy cserét csak abban az esetben hajtsa nak végre, ha ez elkerülhetetlen. Egyrészt, ha valaki idős kora, vagy betegsége miatt, másrészt, ha annyira alacsony képességű. Harmadrészt, ha a munka hanyag végzése, vagy erkölcsi problémák miatt ez elkerülhetetlen. Munka közben azt tapasztaltuk, hogy a stabilitást helytelenül alkalmazzák, ott is cseréket akartak al kalmazni, ahol egyébként ez elkerülhető lett volna, ebbe még néhol az apparátus tagjai is belementek. Pl. a Fémbutorgyárban mind a négy alapszervi titkárt ki akarták cserélni, a Telefongyárban 8 alapszervi titkárból 5-öt /nyugdíjazás/. Ez ellen a helytelen szem lélet ellen felléptünk és a jelenlegi számítások szerint a titkár elvtársak 10-12 %-át, a vezetőségi tagok 13-15 %-át kell különböző okok miatt funkciójukból lecserélni, /csak ott cserélünk, ahol minőségi cserét kell végrehajtani/.
