Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-07-17
Ma nár minden műhelyben a művezető látja a legfontosabb gazdasági mutatók Összetevőit, meg van szabva szamára azok teljesítése. Ebben is az alapszervi titkárokon keresztül segítséget kívánunk nyújtani. Ezenkívül több kisebb csoportos megbeszéléseket folytatunk, ugyancsak a vállalásban tett feladatok megoldása érdekében. Az egyik alkatrész gyártó műhelyben a műhelyétla ö 8Q % alatt volt. Visszatartották a normát, laza volt a munkafegyelem, szervezkedtek vezetőjük ellen. Ezen a helyzeten a pártbizottság a szakszervezettel és a gyárrészleg vezetőinek segítségével változtatott. Külön csoportonként beszélget tünk a beállitókkal, a párt- és szakszervezeti aktívákkal és a gaz dasági vezetőkkel. Le lettek laplezve azok az elemek, akik a munka fegyelem lazításában és a termelés visszatartásában jeleskedtek. Volt közöttük régi munkástanácstag is. Ma már ebben a műhelyben is meg felelően folyik a termelés, javult a munkafegyelem és a műhely átlaga is 90 % felett van. Több esetben kellett foglalkozni a műszakiak vállalásainak teljesíté sével is. Sajnos, a műszakiak között -felsősorban a fejlesztési fő osztályon - nem jó a kollektív szellem, kialakult a sztár-szellem. Egymás munkáját nem igen segítik. Sok esetben féltékenyek egymásra. Előfordult olyan eset is, ahol egyik fejlesztő mérnök a másik társának a rádióantennáját elvágta, ho az ne érhessen elferedményeket. Első sorban ezen a szellemen kellete változtatni ahhoz. hogy egészséges vpraeny alakulhasson ki. Előfordult olyan eset is ? hogy annak ellenére ? hogy az üzem részére nagy szükség volt a vállalás teljesítésére, mégis az osztály vehetője az illető dolgozót más munkára tette át. Nézetünk szerint azért,.hogy vállalását ne tudja teljesíteni. Ilyen esetekben személyes beszélgetések váltak szükségessé és egy-két esetben az Üzemi lapon keresztül nyilvánosság elé vittük. A munkaverseny formái a következők: leggyakoribb, hogy a műhelyekben brigádokat hoznak létre. Ezek a brigádok munkájukban összeszoknak és jóbarátokká válnak. Ez érthető, hiszen a brigádok tagjai szorosan egymásmellett dolgoznak. Üzemünkben több mint 14-0 brigád alakult. A brigádok munkáját - ha non is rendszeresen - de értékelik. Számtalan műhelyben láttuk, hogy a brigiiok munkaidő után ottmaradtak;és elvé.. gézt ék az értékelést. Ezenkívül számtalan olyan dolgozó van, aki bri gádban nem vesz részt és egyénileg kíván versenyezni. A szerszámkészí tők között alakult ki leginkább a brigádok közötti vetélkedés. Itt ténylegesen figyelik egymás eredményeit és igyekeznek túlszárnyalni egymást. Egy másik versenyforma a műhelyek közötti vetélkedés. Ki van részükre dolgozva a vállalásokból adódó feladatok és ezek túlszárnya lása biztosítja a verseny alapját. Gyárrészlegek között is folyik munkaverseny, ugyanolyan elvből kiindulva, mint a műhelyeknél. Ezek a versenyformák üzemünkben meghonosodtak és úgy gondoljuk, hogy nem szükséges valami "újabb ” kitalálása* ., Van még egy másik formája is a versenynek: a szocialista brigádok. A Budapesti Pártbizott$ág fel hívása után az üzemünkben is itt-ott felvetődött az a kérdés, hogyan lehetne szocialista brigádot alakítani, felsősorban a kommunisták, de a pártonkivüliek között is. A szocialista brigádok megalakulását egy tanácskozás előzte meg, amelyi ken párt- és szakszervezeti akLlvÜák vettek részt. Ennek a célja az volt, hogy a dolgozók véleményét kikérve lássunk hozzá a szocialista brigádok megalakításához. Ezek az aktivisták egy-két heti közvélemény kutatás után j.smét találkoztak a pártbizottságon és elmondották tapasz talataikat. 'l'7 'ló: or vélemény volt, hogy a szocialista brigádok
