Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-06-19
A vállalatok tartózkodnak az önköltségcsökkentesi hitel igénybevételétől, mert a hitel visszafizetése - kétségtelen - ; nagy felelősséget követel. Komoly problémát jelent, hogy a kerület üzemei közül csupán 14 üzem vett igénybe az elmúlt j két évben önkölteégosökkentési beruházási hitelt, 15,831.ooo.Ft. értékben. Termés' tesen, ha ezt a hitelt olyan korszerű sítésre használnák fel a vállalatok, amely egyben önköltség csökkentéssel jár, nem lenne probléma a hitel igénybevétele. A legtöbb vállalat azonban a kényelmesebb álláspontot választ ja, megelégszik a felügyeleti hatósága által rendelkezésére bocsátott beruházási, illetve felújítási hányadok összegé vel, mert ez különösebb felelősséggel nem jár és nem kell visszafizetni. E szemlélet megváltoztatásához nagymértékben pártszervezeteinknek segítséget kell nyújtani, hogy vállala taink gazdasági vezetői bátrabban, felelősségteljesebben fejlesszék, korszerűsítsék üzemüket. >./ Az automatizálás és cólgépcsités fokát csak néhány vállalat nál lehetett megvizsgálni. Ezt százalékos arányban nem is tudjuk meghatározni. Meg kell azonban említeni, hogy az au tomatizálás jól halad a vegyipari üzemeknél, ahol már egyes termelő folyamatok automatikus berendezéssel történnek. Ezen kívül kisebb mértékben rendelkezik automatákkal az Aluminiumgyár, a Telefongyár, és a Budapesti Porcelángyár. Meg kell azonban jegyezni, hogy amig automatizálás megvalósítása a legtöbb vállalatnál nem gazdaságos, addig á oélgépesités már rendkívül fontos. Kis sorozatgyártó, vagy kísérleti üze meknél is a oélgépesités mellőzése már komoly hiányosság. A célgépesités azonban a fent említett nagyobb vállalatokon kí vül már néhány kisebb vállalatnál is jól halad. Ilyen válla lat pl. a Kútesz és a Híradástechnikai Gépgyár. A vizsgálat során felmértük a gépi és Pézi munka közötti arányt, mely a következő képet mutatja; a gépi megmunkálás 51, x kézi megmunkálás 48,<M. A gépi és kézi munka aránya nem kielégítő, mert sok vállalatnál ál talános jellegű gépeket használnak és kis sorozatú szériák vannak, dó főleg abból adódik, hogy sok vállalatnál nem fog lalkoznak elég intenziven az egyes munkafolyamatok kisgépesitésével és a cólgépesitéssel , Péld z ul a Iíiradásteohnikai Gépgyár által készített vibrációs kézi csiszológép, mely a termelékenységet áo-áo'é-kal emeli, nincs megfelelően még a kerületünkben sem elterjedve. “ /A fémbútorgyárban sem hasz nálják, amely a Híradástechnikai Gépgyárral szemben van, pe dig ott nagy alkalmazási területe volna,/ Vagy például a hu zal leszabó és csupaszitó automata felhasználása is igen las sú ütemben kerül bevezetésre, pedig a Telefongyárban jelenleg működő egy automata nyolc nő munkáját végzi úgy mennyiségi leg, mint minőségileg kifogástalanul. A vállalatok jelentős része egy-két műszakban dolgozik, csak néhány háromműszakos üzemrész van, főleg forgácsoló, A vizs gálat alapján megállapítható volt, hogy a gépi kapacitás ki használása kb. 5o-55íi-oe, mifi a munkaerő kapacitás kihaeznákb> 8o*-o». S ssámok azt bizonyítják, hogy úgy a gépi kapacitás, mint a munkaerő kapacitás kihasználása nem kielé gítő. Ehhez nagymértékben hozzájárul a szervezetlenség, il letve a munkafegyelem lazaságén túl, hogy számos vállalat megrendelés, 111. munkaerő hi'nyában fópi kapacitásét osak ” >-b 11 tv< ’ ’ ■ 1
