Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-01-31
' ■ !*■' ' U j -i 3 Például; 1./ Sikerült megértetni a hallgatói: egy részével az anyag fő elvi kérdéseit,, sok segítséget nyújtott az civtársaknak , hogy a jelonlogi, aktuális elvi politikai kórdésekboú megismerték ~ marxizmus-lcninizmus klasszikusainak tanításait. 2./ Sikerült mogisi..értetni a hallgatók egy részével a klasszikusok tanulmányozásával járó előnyöket . t ^,/ Az elvi kérdések tárgyalása során tisztáztak igen fon tos kérdéseket, politikai viták, beszélgetések alakultak ki, s ezek igen hasznosak ’ voltak. Összefoglalva megállapítható, hogy a hiányosságok mollot't vannak oredmények is ezen c tanfolyamon és ha a hallgatók egy ré szét átirányítjuk, a gyengébb propagandistákat más munkával bízzuk meg, illotvo átosoportositjuk, még komoly eredményeket érhetünk cl azon az oktatási főimén is. A tanfolyam, tartal m i teposzta .l ata i.o Az első téma az "Osztályharc és a forradalom a társadalmi' ’ haladás mozgató erői" anyag volt.Szén belül az osztályok az osztályharo, a munkásosztály vezető szerepe; a forradalom • ellenforradalom kérdéseivel f ogla lkoz tünk.A már említett okok miatt ~z .anyag feldőlgozása'igen nohozen ment. Nem tudták, a téma alapvető kérdéseit meg érteni. A hallgatók nagyrászo nehezen órtotto meg a termelőerők, termelési viszonyok, ás az osztályharo kapcsolatát. E kérdéseket egymástól különálló, elszakítható dologként kezelték. Mindenütt ólónkon vitattál: az osztályharc éleződésének kér dését, és különösen Sztálin elvtárs megállapításának holyosságo karül voltak viták.Az osztályharc állandó szükségszerű éleződését az októ- > bori ellenforradalommal Hí zonyitották. A propagandisták általában helyesen tisztázták a / ■ ■ ’ kJvjj megmagyarázva a XK. Kongresszuson elfogadott álláspontot. ' Igen sok problémát okozott a ■ ma gye r országi osztályviszonyok clamzéso. Általában'probléma volt ezzel kapcsolatban, hogy osztály-o nálunk a ' parasztság. Nem okozott kótsógot a munkásosztály vezető szeropc a szocialista átalakulásért folyó harcban. Sok vita volt a forradalom ellenforradalom ás a fegyveres felkelés kérgesében. Általános tapasztalat, hogy a fogvvores felke lést ás a forradalmat azonos dolognak tartják. Nem árt- .ék, hogy a fegyveres felkelés csak'cgy részo - és nem is mindig szükségszerű része - a fórra . ómnak. Nem látták világosan, hogy a forradalom ogy hosszabb történelmi szakasz, a fegyveres felkelés pedig ennek csak egy mozzanata lehet. ’ ' Élénk vita volt afelett, hogy a jelenlegi történelmi vi szonyok között lehctságc-o a forradalom békás útja. Sok helyen össze keverték a forradalom békás f e . ’ .Sdásónok lehetőségét, a békás bolcnövás opportunista elméletével. A második tárna "A Nagy Októberi Szocialista porradalom'a l-eninizmus győz-Íme az opportunizmus felett", megtárgyalása volt, finnél az anyagnál a hangsúly azon volt, hogy a hallgatók megártsák a r jvizionizmus történelmi és osztálygyökereit ás azt, hogy miért nem / / « / o
