Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-11-28
A fejlesztők és a gyártásban lévő műszaki emberekkel kapcsolatban: állítom, hogy az emberek iskolázottsága sokkal jobb, mint azoknak, akik kinn vannak a gyártásban. Itt van egy bizonyos elméleti szakadás, amely a termelés minden egyes szakaszában jelentkezik. S nagyon nagy a szakadás az elméleti és a gyakorlati emberek között, ezért képzettség szempontjából megfelelőbbek a fejlesztés terén lévő emberek, mint akik a gyártásban vannak, mert az utóbbiaknak nincs megfelelő idejük arra, hogy továbbképezzék magukat. Ciák elvtárs felvetette a szakirodalmat, állítom, hogy a tőkés társadalomban soha nem fektettek akkora súlyt a szakirodalomra, mint a mi társadalmunkban. A kereskedelemmel való problémát eredetileg belevettük, - elég gorombán - de nem tudtunk megegyezni Grubics elvtárssal és ezért lett belőle kivéve. A közgazdászok már jelezték, hogy itt ilyen vásárlási eltolódások lesznek, azonban a kereskedelem ezt nem vette figyelembe. A kereskedelemhez tartozik még a könnyűipari gyártmányok fejlesztése, formatervezés kérdése. Állítom, hogy a könnyűiparban nem annyira a gyártmányfejlesztés a fontos, ott a döntő a formatervezés, amelynek alapján kell elindulni a kereskedelemnek is. Meg kell mondani, hogy 1$ óv telt el a felszabadulás óta és még mindig egy Tüdős Klára tervezi meg a divatot, akkor miből induljon a kereskedelem, amikor ilyenek diktálják a divatot. A formatervezéshez még az esztétikai kér désről: vannak ennek más követelményei is, de állítom, hogy esztétikai és minőségi szempontból is első vonalban vagyunk. Erdélyi elvtárs : Feltétlenül szükséges, hogy az anyagok terén érjünk el megtakarítást. Éppen emiáit tüztük ki célul, hogy ez az év legyen az anyagtakarékosság éve. Az augusztus 29-i értekez leten egy elég nagy ellentétként hatott az, hogy az anyaghányag eléggé emelkedett. Ennek az ellentmondásnak az okát akartuk most megvizsgálni. Ami a legnagyobb baj ezen a vonalon, hogy vagy rosszak az anyagnormák, vagy nincsenek. Szerintem a feladat az volna, hogy ezen a téren teremtsünk rendet és itt segítsünk. Ha jó anyagnormák vannak és igy érünk el eredményt, illetve meg takarítást, ez mutatja majd a tényleges eredményt ezen a téren. A műszaki felkészültség és tudással kapcsolatban: számit az ok levél és tanulás, az biztos, de, hogy nem minden az oklevél az is biztos. Rengeteget számit a gyakorlati tapasztalata az illető mérnöknek. Műnk elv társ: Ha az ellenforradalom előtti anyagi helyzetet összehasonlítva a mostani helyzettel, óriási javulás tapasztalható. Vannak még hibák ezen a téren, az biztos, nem tudtuk a gyártmány féleségekhez szükséges anyagokat kellő időben biztosítani, itt még sajnos nem tartunk. Időbeni eltolódások vannak főleg az importanyagoknál. A vállalaton belül nem kellő még az együtt működés, s ez vonatkozik a műszaki szervekre is. Egy pár javaslatom volna az anyaggazdálkodásra vonatkozólag. Igen nagymérvű és alapos leltározás lesz az óv végén. Helyes volna a vállalataink figyelmét felhívni arra, hogy ezt a leltá rozást felhasználnák selejtezésre. A másik, amit Erdélyi elvtárs is mondott, a belső üzemi szervezettségnek a komolyabb megalapo zottságára szeretnék rátérni. Az üzemi szervezettség növelése és erre megfelelő határozat, intézkedés a vállalatoknál.
