Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1958-01-17
Az a javaslatom, hogy inkább levél formájában elsősorban a kommu nistákkal és pártcsoportokkal vitassuk meg és ezután a dolgozók kal ezt a kérdést. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a gazdasági vezetés sokkal aktívabban foglalkozik ezzel a kérdéssel, mint a pártszervezetek. Itt a kommunisták mozgósító szerepét kell kiliansulyózni, akár a pártszervezetről, akár a KISZ szervezetről beszélünk. Itt kell megvalósítani azt, amit azelőtt a termelés pártéllenőrzésének hívtunk. Ez a mozgalom népmozgalom keli, hogy legyen és azt kommunisták nélkül megoldani nem lehet. Jellemző, hogy egy hónap telt el és még fele pártszervezet sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, holott erre határozat volt, Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy itt a hangsúly a műszaki dolgozókon van. Éppen ezért a pártszervezet itt csak egyéni foglalkozással, egyéni feladatok adásával érhet el eredményt. <Jav_asöltük, hogy gyártmány, vagy gyártmánycsoportonként, egy üzemben, vagy iparáganként csopor tosítva vizsgáljuk meg, hogy ml a lehetőség. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy nekünk nem mindegy, hogy az anyagtakarékosságot milyen áron tudjuk elérni, ezért nekünk az uj technológiai módszerek elterjesztését kell magunk elé tűzni. Szeretnénk, ha a VB megfelelő segítséget adna arra, hogy megfelelő jutalmazásban részesülnének, vagy premizálnák az anyagtakarékosságban jó eredményt elérő dolgozókat, ez egy ben erkölcsi elismerést is jelentene. Vagy akár a nyereségvisszatéritésnél, vagy különböző jutalmazásoknál. S ami szintén hozzájárul az eredményekhez: a minisztériumokkal való kapcsolat kiépítése. xierényi elvtárs: A takarékosság kérdését, amellett, hogy mint társadalmi problémát igyekszünk megoldani, véleményem szerint itt elsősorban intézkedésekre van szükség és arra, hogy bizonyos felvilágositó munkát is végezzünk természetesen. Ezt azért helyezem előtérbe, mert úgy látom, hogy a takarékosság célszerű ségét értik, de ugyanakkor a valóságban nem teszik ezt. Az egyik üzemben Ft-os kár keletkezett robbanás miatt és súlyos sebe sülések, a Telefongyárban Balogné 75^ ezer forintot vitt ki a kapun. Ezekkel a példákkal a csalást, a nemtörődöme égét , a pa zarlást akarom érzékelteni, amivel nekünk foglalkozni kell. A baj az, hogy a vezetők: igazgatók,művezetők, stb. annyi fárad ságot sem vesznek, hogy legalább telefonon felhívnák a rendőrsé get, vagy a FB-ot, ha ilyen problémájuk van, sőt nem egy esetben elhallgatják, eltussolják, s feljelentési kötelezettségüknek sem tesznek eloget. Az anyagbeszerzés vonalán általában volt kereskedők, nagykereskedők dolgoznak nagyrészben, s az ő mód szereiknek, szellemüknek a következménye ami sok helyen az anyag pazarlásnál, stb.-nél jelentkezik. Itt csak adminisztratív in tézkedéssel lehet segíteni. Itt azonban csak irányelvet lehet adni és minden vezetőnek a saját területét kell, hogy felmérje és az intézkedéseket megtegye. Javaslatom az, hogy a háziaaayonyokkal, az iskolásokkal, a fia talokkal is számolni kellene a takarékos sági mozgalomnál. Gonda elvtárs: Amikor utoljára a PB megtárgyalta a KISZ munkáját, mi beszéltünk sok fiatallal a takarékossági mozgalomról, mi t próbáltuk megtalálni annak okát, hogy' a fiatalok között a takaré kossági mozgalom mindjárt nem talált olyan nagy visszhangra, mint ahogy számitottunk arra.
