Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-10-04
Ez annál is döntőbb, mert a törzs, a parancsnok és egyéb beosztottak jó munkája, az alapja a szervezettségnek, a fegyelemnek, a jó képzésnek, anyagi fegyelemnek és nem utolsó sorban a harci felké szültségnek. Félő, hogy a meglévő hibák miatt - nemcsak a^zj. hibái miatt - a legjobb elvtársainkat veszítjük el a munkásőrségből. Hiba, hogy a parancsnokok nem ismerik a munkás őröké t , Csak, jó, vagy képzetlen harcost látnak benne, de mint embert egyéni problémáival nem ismerik. Éneikül pedig a legjobb fegyelem mellett is lazák az összetartó kapcsok. Kisebb a z j . egysége és ütőképessége. A zj.törzs nem veszi figyelembe a munkásőrök javaslatait, bírálatait, de ugyan úgy figyelmen kivül maradnak szd. és még alacsonyabb pk-ok észrevé telei. Sokszor elvtelen és erkölcsileg jogtalan bírálatot alkalmaz a törzs /pl. Farkas elvtárs a riadó alkalmával civilben megjelenő 3-4 elvtárs felé, de ő maga is civilben jelent meg/, vagy sablonos dicséretet osztogatnak. Somlai elvtárs nem foglalkozik a parancsnokokkal szakmailag, Rózsa elvtárs pedig a pk. helyettesekkel a politikai tennivalók területén. A zj. törzs egyik tagja úgy jellemezte a törzs szervezettségét, hogy az papiron megvan, de lényegében, munkájában nincs .. Hiányzik a terv szerű felosztott munka, de hiány znak az emberek is, pl. Boglyas elvtárs /Telefongyár/ a törzs tagja, felszerelése óta 2-3 esetben jelent csak meg. Persze ez nemcsak az ő hibája, mert a törzs többi tagjai sincsennek szervezetszerüleg összefogva. A zj . ma mér szd-ukra, szakaszokra, rajokra van beosztva. A szd-ck önálló század aiét kezdő lépéseinél tartanak. Fegyelmük kezd kibontakozni. A szervezettség még nem elég erős ez alsóbb egységeknél. A zj. törzs kezdeti hibái éreztették hatásukat a Ezd-oknál is. - Voltak - s ma már mind ritkább - elvtársak, akik nem tudták hová vannak beosztva és. hol az egyik, hol a másik szúzádban jelentek meg, esetleg itt is, ott is nyilvántartották, itt is, ott is felelősségre vonták, de az is előfordult, hogy sehol sem keresték. Voltak ós még ma is vannak elvtársak, akik előbb felismertek a szervezetlenség ”jó oldalait ” , mint parancsnokai, a hátrányokat ós hosszú hónapokig azon érvvel, hogy nem tudják hová tartoznak, nem jártak kiképzésre, lövészetre, szolgálatba, stb. Pedig a zj-nál 27 féle kimutatást vezetnek, amelynek száma még növekedni fog. A fegyelmezetlenség lehetőségét az is eiosegiti, /amelyben ártatlan a munkásőr/ hegy még eléggé tisztázatlan a pártszervezetek és a mun kásőrség között, hegy mikor, milyen alkalommal, hová menjen el a tagjuk. A kiképzési megjelenésen kivül - amely egyik bizonytalan fokmérője a fegyelemnek - sokkal súlyosabb esetek azok, ‘ amikor elvtársak tudnak szolgálati beosztásukról és nem jelennek meg szol gálatba, ugyanakkor esetleg nem is volt komoly elfoglaltsága. Pl. ’öaszátka Béla Telefongyár. Meg kell még említeni a foglalkozásokon tanúsított fegyelmezetlenségeket .is, amikor a parancsnokoknak komoly mértékben hiányoznak a politikai munkatársak, akik meggyőznék elv társainkat arról, hogy a kiképzés jó eredménye ós a fegyelem nem öncél hanem az ütőképesség,a harcra' mxo felkészültség egyik komoly elő feltétele .
