Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1986-12-04
8. III. A kádermunka pártirányífásának tapasztalatai Az üzemi, intézményi pártbizottságok, párt vezetőségek meg felelően éltek a káderhatáskörök decentralizálása adta lehetőségek kel. Döntő részük csak azokat a kádereket vonta hatáskörébe, akik az adott intézmény, gazdálkodó egység stratégiai posztjait töltik be. Általában érvényesítették, hogy a káderekről ott döntsenek, ahol a legtöbb ismerettel rendelkeznek róluk. Többnyire eredménye sen tettek eleget káderhatáskörükből adódó kötelezettségeiknek. Néhány területen a decentralizálási folyamat ki terjesztése nem teljeskörű (pl.: egészségügyi, kulturális intézményeknél). Szö vetkezeti területen problémát jelent a hatáskörök decentralizá lása, mert a kisszövetkezeteknél csak elvétve működnek pártalapszervezetek. A Szövetkezeti Pártbizottság ugyan hatáskörébe vonta a kisszövetkezeti elnököket, de - az összességében hatáskörbe von tak nagy száma miatt - érdemben és felelősséggel e káderekkel fog lalkozni nem tudnak. A hatáskörbe vont személyek számának csökkenése ellenére, több pártszervezetnél a káderhatáskörben lévőkkel való törődés nem elég rendszeres, folyamatos. A káderek tevékenységének figyelem mel kisérése, értékelése a jelenleginél tervszerűbb, összefogottabb munkát igényel. A pártalapszervezetek véleményezési jogköre gyakorlásának tapasztalatai hasonlóan minősíthetők. Esetükben szóvá kell tenni, hogy helyenként és alkalmanként a helyi, illetve felsőbb szintű állami, gazdasági vezetők, esetenként pártszervek nem biztosíta nak kellő időt, információt állásfoglalásaik felelős kialakításá hoz. Az alapszervezetek kádermunkájának segítése, koordinálása az irányító pártszervektől felelősségteljesebb munkát igényel. Üzemi, intézményi pártszervezeteink a káderhatáskörök meg felelő korrigálásával, annak érvényt szerezve mind saját, mind a
