Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1986-02-27
Tisztelt Pártbizottság! / Z 1984. februárban az MSZMP Politikai Bizottsága tárgyalta a főváros helyzetét és a VII. ötéves tervidőszak fejlesztési elgondolásait. Határozatában lerögzítette, hogy országos jelentőségre való tekintettel Budapest továbbra is fővárost megillető figyelemben részesüljön, fejlődéséhez, az elmaradások felszámolásának folytatásához - a népgazdaság lehetőségeivel összhangban álló - anyagi eszközök rendelkezésre álljanak. Időközben elkészült a budapesti agglomeráció hoszszú távú fejlesztési koncepciója, amelyet a VII. ötéves terv összeállítása során hasznosítani kell. A Minisztertanács határozatot hozott a VII. ötéves népgazdasági terv koncepciójáról. Kidolgozásra kerültek a termelő - és a lakosság infrastruktúra VII. ötéves tervkoncepciói, a lakossági infrastruktúrális ellátás ágazati részkoncepciói, valamint a szakmapolitikai irányelvek, amelyek a tanácsi tervező munka megalapozását is szolgálják. Az előzőekben felsoroltakat és az új tanácsi szabályozórendszer figyelembevételével dolgoztuk ki a VII. ötéves tervkoncepció Zugló javaslatát, melyet a Végrehajtó Bizottság 1985. Vili. 22-i rendkívüli ülésén, a kerületi tanács 1985. szept. 19-i ülésén megtárgyalt. A javasolt módosításokkal az előterjesztést kiegészítettük. A Fővárosi Tanács VB. Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztályán 1985. okt. 14-én megtörtént a VII. ötéves tervkoncepció szakmai egyeztető tárgyalása. Ezt követően készült el a mellékelt anyag - mint a kerületi tanács részanyaga — a Fővárosi Tanács VII. ötéves tervének előkészítéséhez. A középtávú pénzügyi tervnek elő kell segíteni a népgazdasági terv és a tanácsi terv végrehajtását, az állami gazdaságpolitika helyi vonatkozásainak megvalósítását, a gazdasági szervező munka jó megalapozását, továbbá az ágazati célkitűzések alapján a tanács területén élő lakosság kommunális, egészségügyi, kultúrális szükségleteinek kielégítését. A módosuló tanácsi és szabályozási rendszer a korábbinál alkalmasabb a lakosság többségének véleményét tükröző előirányzatok kialakítására. Valós gazdasági önállóság feltételeit teremti meg, de ugyanakkor nagyfokú át nem hárítható felelősséggel jár. A szabályozós az észszerű, a célszerű, a józan tanácsi gazdálkodáshoz szükséges alapfeltételeket megteremti. A rendszer működésének sikere a gyakorlati végrehajtáson, elsősorban a tanács munkáján múlik. A VII. ötéves tervkoncepció megvalósítása az új rendszer alapos megismerését, az apparátus felkészítését és ezt követően a személyi és szervezési feltételek megteremtését is megköveteli. A tervidőszakban a társadalmi igények kielégítését a korábbinál nehezebb feltételek között kell megoldani. A főváros a kerületekről elemzést és rangsort készített - 1985. év eleji - alapfokú infrastruktúrális ellátottságot tükröző feladatmutatók alapján, s megállapította, hogy a XIV. kerület az I. kategóriába tartozik. (Jól ellátott kerület.) A különbségek mérséklésére a kerületi tanácsok VII. ötéves normatív fejlesztési lehetőségét jelentő fejkvóta differenciáltan került előzetesen meghatározásra : I. kategória: 1000,- Ft/fő/öt év II. kategória: 1500,- Ft/fő/öt év III. kategória: 2400,- Ft/fő/öt év IV. kategória: 3400,- Ft/fő/öt év A népességszám figyelembevételével számított normatív fejlesztési kiadások az I. kategóriában évek szerint is változnak: 1986.év 155,-Ft 1987.év 170,—Ft 1988.év 200,-Ft 1989.év 220,-Ft 1990.év 255,-Ft Összesen: 1000,- Ft A népességarányos fejlesztési lehetőség a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó alapvető fejlesztési célok megvalósítását hivatott elősegíteni. Tudatában vagyunk annak, hogy a tanácsi intézmények olyan társadalmi szolgáltatási tevékenységet folytatnak, amelyek a lakossági infrastruktúra részei, s ezáltal is befolyással vannak a lakosság életkörülményeire és közérzetére. A tanácsi szervekre nagy felelősség hárul a rendelkezésre álló erőforrások célszerű, takarékos felhasználásában. A tanácsi irányítási rendszer változásával összefüggésben 1986. január 1-től a két pénzalap helyett egy pénzalap van, amelyen belül három bevételi kategóriával lehet számolni:- SZABÁLYOZOTT TANÁCSI BEVÉTELEK- ÁLLAMI TÁMOGATÁS- EGYÉB (ÉRDEKELTSÉGI) BEVÉTELEK E három bevételi forrás határozza meg a kerületi tanács kiadásait. 1986. évtől a tanácsok költségvetése olyan egységes pénzalap, amely magába foglalja a- FEJLESZTÉSI - MŰKÖDÉSI - FENNTARTÁSI előirányzatokat egyaránt. A pénzeszközök felhasználásában nő a tanácsok önállósága, mivel a központi kötöttségek és a kötelező előirányzatok száma csökken. A helyi tanácsok önállóságának, gazdasági hátterének biztosítása érdekében bevezetésre kerül az ún. ,,biztonságos gazdálkodási lehetőség” fogalma. 1
