Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1983-02-24
8 4. kulásában, a tavalyi évben üzemeink, intézményeink jelentős hányada ismét pozitív elmozdulásáról tanús kodik, Mielőtt azonban ezzel a véleménnnyel azonosul nánk*, szólni kell azokról az ellentmondásokról is amelyek az 1982-es évben feszinre kerültek. Ismeretes, hogy a szükségszerűen életbe léptetett import korlátoaás - el sősorban tőkés importot direktbe felhasználó területeken, amely később természetesen átterjedt szinte az egész gaz dasági életünkre - milyen sokkhatások érték az üzemek kollXektiváit', vezetőit. Voltak olyan gyáraink, ahol ez a hátáé egy - másfél hónapos részleges termelés kiesést okozott*, amely kiesést a gazdasági vezetőink rügalmas intézkedésekkel*, helyenként munkaerő és termelési esz. közök átcsoportosításával kompenzáltak, aminek egyik feltétele az egyszeri és 1983-ban megismételhetetlen, tartalékok, anyagok, félkésztermékek félhasználása volt, ennek ellénére ezt az eredményt nem lehet eléggé elis merni és megköszöni, mert sz nagy erőfeszítést igényelt az üzemek pártszervezeteitől és a dolgozó kollektívák minden tagjától, A másik feltétel, a kényszerintézkedések következtében felszínre ketült munkaerő és egyéb tar talékok felhasználása Volt', amely tartalékokkal válla lataink ma is folyamatosan rendelkeznék, A további fel adatok megoldásában ezekre a ma még nem hasznosított erőkre kell jobban épiteni. Sokan úgy vélik, méltatják, hogy katasztrofális a helyzet Zuglóban - Budapesten - az ipari foglalkoztatottak létszámának alakulását ille' tőén. Ez a fogyás vitathatatlanul kimutatható, amely nek vannak káros és pozitiv elemei egyaránt. Káros ele me, hogy a mai gazdaságunk egyik kulcskérdése az ipari fejlődéssel függ össze, ugyanis az ipar - a mezőgazda\ ság mellett - egyre inkább meghatározója a nemzeti jö vedelem megtermelésének. Ugyanakkor sikerült egy olyan gyakorlatot meghonosítani, hogy az iparon kívül végzett munkát társadalmunk jobban megbecsüli', legalábbis anya gi vonatkozásban. Többet közt, és elsősorban ez okozza az ipari foglalkoztatottak nagymérnü fogyását Zuglóban is. Ha visszatérünk egy pillanatra a termelés kiesés okozta problémákra, azt hiszem joggal állithartjuk - hi szen gyakorlatilag is bebizonyosodott - hogy globálisan tekintve még mindig jelentős az üzemeink jó részénél az a munkaerő tartalék, amely a tóvábbiakban is hasznosítás ra várnak', ugyanakkor feltétlenül el kell ismerni!, hogy léteznek hiányszakmák, ahol a munkaerő összetétel és kép zettség helytelen alakulása valódi hiányt okoz. Tavaly élesen vetődött fel a foglalkoztatottság - termelés ha tékonyságának az alakulása közötti ellentmondás), amely többek közt úgy is jelentkezett', hogy az egyik üzemünk szinte a talpon maradásért küzdve - bizonyos fokig ért hető módon - utolsó anyagi erejével is ragaszkodott az az ideiglenesnek Ítélt munkaerő feleslegéhez', mig a száz méterre lévő másik zuglói üzem a tőkés többletex port lehtőségeitől munkáské/z hiánya miatt esett el. Teájuk, hogy a szabályzó rendszer ma még nem segiti a gugalmas munkaerő és egyéb eszközök átcsoportosítását nagyobb hatékonyságú területekre, és ezt csak vállalati öntudatra épiteni nem lehet. Azt is tudjuk, hogy ennek megvalósítása a jövőben létkérdés.
