Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1973-06-08

r-16-nem a pártszervezet. A gazdasági vezetőnek és nem a végrehaj­tó bizottságnak kell eldönteni, mit gyártson a vállalat. Ha a terv összhangban van a népgazdasági tervvel, a vállalat dolgozóinak szociális, kulturális ellátottsága bi'ztositott, akkor mi a tervet csak helyeselni tudjuk. A feladatokat a gazdasági vezetés adja ki, melynek végrehajtását maximáli­san segítjük és támogatjuk. Gyenís Albert elvtárs: Véleményem szerint az anyag alapvetően tükrözi azt a legfon­tosabb gondolatot, hogy az üzemi demokrácia fejlődik. Azt hi­szem ez alapkérdés, melyet nem lehet másképpen felfogni, mint egy folyamatot, amely elindult és bizonyos területeken ered­ményeket ért el. Itt a folyamat egy meglévő periódusának kér­dését kellene vizsgálni. Kik értették meg elsősorban jobban az üzemi demokrácia szerepét, fontosságát. Elsősorban azok, akiknek politikailag is és közvetlen érdekük is a demokrácia, a felső gyári és pártvezetés. Nem arról van szó, hogy nincs demokratikus vezető, művezető. De azért a különböző szinten változik a felelősségre vonás, ha valaki nem jól hajtja végre az üzemi demokrácia bizonyos követelményeit. Az üzemi demokráciáról készített anyag problémájának érzem, hogy egy kicsit szemérmes. Az üzemi demokrácia célja, hogy a dolgozók vezetésbe való bevonásával erősítsük azt, hogy min­denki olyan önként vállalt fegyelemmel dolgozzon, olyan irány­ba törekedjék mind a jog, mind a kötelesség terén, hogy az magasabb termelékenységet hozzon létre. Lenini tétel: csak az a társadalom képes a kapitalizmust véglegesen megdonteni, amely a termelési viszonyok és a termelékenység vonatkozásában is túlszárnyalja azt. Hatásában végső soron ez irányban kell / a demokráciának hatni és ebbe az irányba is hat, ha a dolgozók­kal megtárgyaljuk a legfontosabb feladatokat. Ez nemcsak ne­­velési kérdés. Talán a leglényegesebb, hogy a dolgozók is meg­értsék: az üzemi demokrácia nemcsak a jogok hangsúlyozását je­lenti, - bár ez rendkívül fontos, sokszor érezni, hogy a mun- -"M kasoknak nem érvényesül minden joga - hanem azt is, hogy a de­mokrácia mindkét oldala érvényesüljön. Úgy érzem az anyag ilyen jellegű átdolgozására szükség van. Szakos István elvtárs: Az anyag előterjesztése és az eddigi hozzászólások után olyan érzésem van, hogy ha az üzemi demokrácia kérdését elvi módon akarjuk csak megoldani azzal nem sokra megyünk az elkövetke­zendő időben. Mindenki tisztában van az üzemi demokráciával, mégis ennek irányába megyünk, de hogy miért nem tud érvénye­sülni,, arról nem beszélünk. Az elvet már megfogalmazták, adva van, azt kell megvalósítani. A megvalósítás eszközeiről nem beszélünk, pedig~itt vannak a fontos., tennivalók. Minden gazda­sági, mozgalmi vezetés valamilyen rendszerre van felépítve. Irányító, ellenőrző munkáját, a tömegek véleményének össze­gyűjtését ezen a rendszeren keresztül végzi. Csak ott lehetsé­ges az üzemi demokrácia biztosítása, ahol a gazdasági vezetés L— -------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom