Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1971-06-25
.fa Jll A WJBKMMi — I .- 8 '■’ St.szám: 418. »- Az anyagiasság konzerválódásában és időnkénti terjedésében szerepet játszik, hogy társadalmunkban keletkeznek uj ellentmondások is. A gazdasági mechanizmus reformjának elméleti előkészítése nem volt teljes. Főként a mechanizmust, a.bevezetés szükségességét magyaráztuk. Kevés figyelmet fordítottunk annak ellenzésére, hogy a mechanizmus bevezetése milyen hatást .gyakorol az emberek gondolkodására és mit kell tennünk a negatív hatás csökkentésére. Ezért is jelentkeznek a mechanizmus megítélésében és alkalmazásában negatív jelenségek.- Sok problémát okoz bérrendszerünk elavultsága. A különböző társadalmi rétegeknek és az egyes embereknek juttatott anyagi javak nem mindig tükrözik a munka társadalmi hasznosságát. /pl: maszekok, lángossütők jövedelmének összehasonlítása az orvosok, pedagógusok, szakmunkások jövedelmével, jelentŐs aránytalanságot tükröz./ A jelenlegi bérezési gyakorlat nem mindig a teljesítmény elbírálásán alapszik, hanem elsősorban a beosztást bérezik. A munkaerő hiány is erősen eltéríti a helyes elosztási, bérezési arányokat. Vannak vállalatok, ahol már sikerült megközelíteni a jelenlegi körülmények között kialakítható helyes bérezést, bérarányt. Ennek pozitív hatása több vállalatnál, intézménynél kimutatható a munkafegyelemben, a -munkahelyhez való ragaszkodásban, stb.,- Társadalmunk átmeneti jellegéből az állami és szövetkezeti szolgáltatási szféra gyengeségeiből adódik, hogy szükség van a kísárutermelő szektorra. A kis árut emelők többségének tevékenysége társad:lmilag hasznos. Egyrészük polgáriasodban, életnívója, harácsolási törekvése - amely jelentősen túlnő a munka hasznosságán - rombolóan hat a közvéleményre. Negatív hatásuk túlnő a kispolgárság társadalmi bázisán. * Keveredik az anyagi ösztönzés és az anyagiasság fogalma és —s gyakorlata. Kidolgozatlan az érdekviszonyok alakulása, az egyéni- csoportos- társadalmi érdek összhangja, illetve az elkülönülés problématikája. ückan az anyagiasság terjedésének okát elsősorban az uj gazdaságirányítási rendszerben keresik, x.z a véleményük., hogy a nyereségcentrikusság meghonosodása törvényszerűen szüli az anyagiasságot. E szemlélet alapozódik arra, ho-.y egyes vállalatok gazdasági döntéseik sorén nem mindig érvényesítik a politika elsődlegességét, Intézkedéseiknél nem eléggé gondolják végig annak társadalmi hatását, /pl: indokolatlan áremelés, helytelen bérpolitika, stb../- Fokozza e terület problémáját az ipar és a mezőgazdaság között meglévő - vélt vagy valóságos - jövedelem szintkülönb./. L- —-i
