Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1970-03-06
r ~ 'St..i.sz„4-2.- 5 ■ az üzemi értekezletek számának csökkentésével egyetértünk, de csak abban az esetben, ha tartalmilag a lényeges kérdések megvitatását a kevesebb fórum biztosítja, A termelési tanácskozások és szakszervezeti taggyűlések összevonásával éppen a leglényegesebb fórum lenne kikapcsolva, A termelési tanácskozások rendszeres megtartására - a gazdasági vezetőket, törvény kötelezi. Megszervezésük a gazdasági vezető és a szakszervezet közös feladata. Azokon a helyeken, ahol az előkészítés megfelelő - műszaki konferencia előzi meg és a bizalmiakon keresztül a tagok is tudomást szereznek a tárgyalt témákról előre - a legaktívabb és a legjobban bevált fórumnak tekinthetők. Természetesen az aktivitás annak is függvénye, hogy hogyan reagálnak a dolgozók által felvetett javaslatokra, észrevételekre. Gátolja az őszinte légkör kialakulását, hogy egyes helyeken az elhangzott bírálatok után, sértődöttség jelentkezik a bírált vezetők részéről és ezt éreztetik a felszólalóval is. Esetenként nyilt, vagy burkolt retorziót is alkalmaznak, /pl. B.V.G./. Az üzemi demokrácia érvényesülésében mutatkozó problémák_éjs fogyatékosságok Az üzemi demokráciát vizsgáló brigádok az ei'edmények mellett feltárták a fogyatékosságokat is, ezek a következők:- Egyes vezetők önkényeskedése a demokratizmus rováséra. rs- A párt és főként a szakszervezet mellőzése a gazdasági vezetés részéről,- Az üzemi demokráciát biztosító fontos tanácskozási formák elhanyagolása. — Az üzemi demokrácia helytelen értelmezése, túlzott centrális • vezetési mód, , - A dolgozókkal való durva bánásmód és a birálat elfojtása.- A rossz vezetési módszereket bírálókkal szembeni nyilt vagy burkolt retorzió alkalmazása.- A szakszervezeti és a brig'ádmozgalom elhanyagolása egyes helyeken. A Budapesti Finomkötottárugyóban a felsőbb gazdasági vezetés nem I L-----------------------I
