Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-06-27
r "i — 6 — Tény az, hogy a másik oldala az, hogy párttag és párton kívüli művészek kozott lényeges kérdésekben különbség nincs, kivéve egy embert, a Kovács Andrást, alti egy bizonyos problémája mellett a pártosság, az elkötelezettség sikján halad. Jónéhányan elkötelezettnek érzik azonban magukat, de nincs szükségük erre a keresettségük folytán. Ezek okozzák bennünk - és jónéhAnyunkban - azt a belső türelmetlenséget, hogy jó lenne megismerni egymást, egymás véleményét ahhoz, hogy vitatkozhassunk. Ezért lenne jó néhány ideológiai kérdés megbeszélése; ezért lenne jó az újabb ideológiai konferencia. Virág elvtárs: Azt hiszem nem arról van szó, hogy nekünk nincsenek ideológiaielméleti állásfoglalásaink, hanem inkább arról, hogy olyan nagy motivációban jelentkeznek ezek a problémák, és a rendelkezésünkre álló információk alapján eléggé félő,-hogy már a jelenlegi tömegkommunikációs eszközök, a híradástechnika jóvoltából, hogy érezzük teljes súlyát annak, hogy egy-egy kérdésben merjem azt mondani, hogy ez teljes egészében helytálló. Még azt is figyelembe kell venni, hogy amit mi leírunk, teljes egészében helyesnek tartjuk, az a másikban hogy jelentkezik és hogyan tükröződik vissza. S itt van azt hiszem, a probléma, hogy bennünket rengeteg olyan hatás ér, amiből mi megpróbálunk következtetéseket levonni a megfelelő ideológiai, szakmai képzettségünk birtokában és ez annyi sokféle motivációban van, hogy ki meri azt kimondani, hogy az ő álláspontja helyes, jó. Ahhoz, hogy egy-egy felmerült kérdésre, problémára helyes,jó választ adjunk, széleskörű tájékozottsággal kell rendelkezni. Helyes álláspontot csak az ismeretek teljes birtokában foglalhatunk el. Ugyanez elmondható teljes egészében az oktatás területén, a pedagógusok körében is. 1961-ben kezdtük az iskolareformot, 64-ben vezettük be a reformtanterv utolsó lépcsőjét. Addig nem lehet egy tantervet megnézni, amig egy tanár azt végig nem tanította egyszer, vagy kétszer. Most kezdahek a dolgok és a problémák. Éspedig úgy, hogy uj módszer. Kellenek az uj módszerek, kell a maiságnak a napirendre tűzése. S ez a maiság nagyon nehéz, azért, mert a pedagógusok, a család mellett ott vannak a tömegkommunikációs eszközök, amiket már a pedagógusok nem tudnak felmérni teljes egészében, nem tudnak figyelemmel kisérni és figyelembe venni. Ahhoz, hogy rendbetegyük azokat a hatásokat, amiket az iskolán kivül kap a fiatal, alihoz nekem is ismerni kell ezeket a hatásokat. Itt van az ifjúságnak a problémája is. Van az ifjúságnak egy olyan rétege, amely minden szervezeti keretből kivonul, megfoghatatlanná teszi magát. Nem tudjuk megfogni őket,s nem tudjuk elemezni, hogy mi az oka ennek. Ez is oka, féke annak, hogy kialakuljon egy olyan tanár - diák viszony, amely feltétlenül a nevelés, az oktatás irányába hat. De azért a dolgok megérnek. Emlékeznek rá az elvtársak, hogy sokáig nem jelentkeztek az esti egyetemre a pedagógusok. Most úgy tudom, hogy megtört a jég. Ez abból adódik, ha a problémák igy ütköznek az iskolákban, az értelmesebb, a mozgékonyabb ítésze látja, hogy szükséges az ideológiai továbbfejlődése, mert különben nem tud. megbirkózni a dolgokkal. Hogyan lehet az ifjúság progresszív értékítéletét átmenteni a jelenbe. Mert a fiatalok azt mondják, hogy”ne beszéljenek már nekem folyton arról, hogy mi volt!” Az évfordulókon keresztül egek a kötések úgy alakulnak, hogy a szocializmus viszonyai kozott adnak szamukra képét a kapitalizmusból. 1=----— J