Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-10-03
mm iiiWT- r I 1- 9 - St.sz:0726. Mindehhez tegyük hozzá amit a mellékelt statisztika is bizonyít, hogy ezzel együtt növekszik a túlórák száma, valamint növekszik a kooperációk száma is, ami nem javító., hanem további rontó tényezőt jelent. Ha mindezt megpróbáljuk a nyereség növekedésének, vagy a bérszínvonal növekedésének üteméhez viszonyítani, akkor válik világossá, hogy vajon mennyire segíti elő, mennyire játszik szerepet az életszínvonal tényleges növekedésében. Ennek vizsgálatához talán felhasználható a következő adat is; Az 19&9* I. félévre tervezett termelékenységi és bérszínvonal növekedési tendenciáit egyes üzemek viszonylatában a következőképp néznek ki; pl. a VIBEG-nél a termelékenység növekedési üteme 1,8 %os, a bérszínvonal növekedési üteme 305 %-os. A Danuviában a termelékenység növekedési üteme 3,9 %-os, a bérszínvonal növekedési üteme 12 %-os. A Kalapgyár termelékenységének csökkenése • 0,9 %os, ugyanakkor a bérszínvonal növekedése 3,3 %-os. A Fővárosi Javító Szerelő Vállalat termelékenysége 1,6 %-kal csőiéként, a bérszínvonal növekedése 4 %-os. Stb. A pártszervezetek eszmei-politikai irányítása magába kell, hogy foglalja olyan politikai-ideológiai légkör megteremtésének 'segítését, amely a maximális lehetőségeit teremti meg vannak, hogy az adott cél, vagy feladat sikerre vitele érdekében a vezetők és dolgozók alkotó ereje minél jobban kibontakozhasson, a feltárt fogyatékosságok, problémák, vagy ellentmondások minél gyorsabban megoldódjanak; az adott kollektíva véleménye és akarategysége megfelelően alakuljon, illetve minél jobban erősödjön. A megfelelő politikai és ideológiai légkör kialakítása azonban nemcsak egyszerűen a tájékoztató, politikai munkának a hatékonyságától függ, hanem véleményünk szerint alapvetően a gazdasági és mozgalmi vezetők tevékenységének; magatartásának és nyílt állásfoglalásának a függvénye. A fentiekből következik, hogy a rendelkezésre álló vezetési eszközökkel az illetékesek nemcsak erősíthetik, hanem gyengíthetik is az üzem, a műhely politikai, erkölcsi normáit, helyzetét, ezért elsősorban a vezetőkkel szemben kell növelni a morális követelményeket. Pl, a vezetők által elkövetett hibák, vagy szükkörü érdekeknek alárendelt eszközök alkalmazása /pl,. munka-ellátottság időszakos hiánya, törzsgárda jogos érdekeinek megsértése,', stb./ a műhely politikai, erkölcsi normáit rontja. Következik, hogy a megfelelő politikai-ideológiai légkör kialakítása nemcsak a pártszervezet feladata, hanem a gazdasági vezetésé is. Ennek azonban más-más tartalommal és formában kell érvényesülnie minő, a vezetés különböző területén, mind a vezetés különböző szintjén. Pl. gazdasági vezetés - pártvezetés munkájában; pártbizottság és pártalap szervezet tevékenységében, stb. Pártbizottságaink^^ pártszervezeteink^gazdaságpolitikai tevékenységük sorén arra kell törekedniük, hogy a közvetett módszerek; az ösztönző, a befolyásoló, az eszmei ráhatások az eddiginél hatékonyabb módon jussanak érvényre, mind a gazdasági vezetés, mind a dolgozók felé egyaránt, Ugyanakkor két dologra ügyeljenek. 3o_________ __
