Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-10-03
r n- 18 -Azután: olyan összegeket számláznak, amikért munkát nem is végeztek el. Ha reklamál valaki, annak visszafizetik, - aki nem reklamál, annak a pénze ottmarad a vállalatnál. A munkaerő helyzetet nézve: munkaerővel nem bővelkedünk. Minden vállalat hirdet felvételt. Nyilvánvaló, hogy ezek nem jó dolgok sokszor, mert már a hirdetésekben szembeállítják a fizikai és a szellemi dolgozót , mert sokkal nagyobb fizetést kinátaak kapsz, sokkal többet keresel, mondják, mintha elmész tanulni. Azután az ott dolgozók hosszabb időn át nem kapnak magasabb fizetést, az újonnan felvett dolgozók viszont egyből magasabb fizetést kapnak. Ez összefügg bizonyos mértékben az átlagbér problémákkal is. De kimutatható az is, hogy az ö improduktív létszám mennyire növekedett. Mert ha fel akar venni egy 3000 Ft. fizetésű improduktív dolgozót, ehhez fel kell vennie 3-4 olyan dolgozót, akinek 800-1000 Ftot tud csak adni. Ebből következik, hogy a fizikai dolgozók létszáma nem, de az improduktív dolgozók létszáma növekszik. x Ki van mutatva az is, hogy a többlet-termelést mintegy 45-50 %-ban munkaerő többlettel érték el. Belső munka- és üzemszervezéssel elég keveset foglalkoztak vállalataink, pedig itt nem kell fejlesztési alap, s mégis jelentős fejlődést tudnának elérni, ami kihatna a termelékenységre, a termelési mutatók javítására. Úgy gondolom, ezt lehetne a pártszervezeteknek részint feladatul meghatározni, politikai oldalról. Az iparcikk, kereskedelemben nemrég fejeztünk be egy megfigyelést. A megfigyelt 200 vásárlónak 35 %-ra nem kapta meg azt az árut, amiért az üzletbe bement. Volt olyan is, hogy az áru a raktárban volt, de nem tudták forgalomba hozni, mert nem kapták meg, hogy mennyiért adhatják, stb. Mindez nagymértékben befolyásolja a lakosság kedvező, vagy kedvezőtlen hangulatát is. Úgy gondolom, szemléletbeli problémákról is van szó. Hiszen a gazdasági vezetők többsége párttag, kommunista, mégis, a termelés teljesítéséből fakadó anyagiasság oldaláról vizsgálják müködösüket és azok politikai kihatásaira nincsenek kellő figyelemmel. Egyik-másik úgy gondolja,hogy ott annak kell történnie, amit ő akar. Ez odavezet, hogy az egyszerű dolgozók hangulatát, amit a pártszervezet tolmácsol az igazgató felé, nem veszi tudomásul, hanem ha jó, ha nem jó, amit ő gondolt el, azt hajtja végre. Jelentős ezeknek a száma kerületünkben. Nyilván az elmondottak már kiéleződött formában jelentkeztek. Gondolom, meg kellene kérni a párttitkárokat, hogy ha van ilyen probléma, időben jelezzék. Úgy gondolom, itt olyan akarat-érvényesitési dolog, presztízs-kérdés jelentkezik. S abból preszties-kérdést csinálni, ami a dolgozók hangulatának, a munkának a rovására megy, nem szabad engedni. Ilyen esetekben, ha nem megy másként, igénybe kell venni a PB segítségét. Még egy gondolatot a statisztikához: azt olvastam ki belőle, hogy a tervezés bátortalan. Az itt megadott számadatok erre utalnak. I----------—
