Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1969-02-21

I I- 12 -A követxező dolog: a jelentést un nagyon jónak találom, emellett­kiemelném a munka elemzését. Az ideológiai munkát ma már a kerü­letben elsősorban pozitívnál-; tartom, mert ma már behatolt az összes vezető pozíciókba; azért tartom jónak, mert az összes gyakorlati kérdésnek - amik idekerültek a vezető partfórumok elé, - az elméleti oldalát is igyekezett a AB, vgy VB kidolgozni. Véleményem sár int a Kongresszus szellemében való előrelépésben ez a legfontosabb, most már a pártmozgalomban a vezető gárdát nem lehet csak tanfolyamokon Kiképezni, hanem az ideológiai­elméleti kérdések sokoldalú magyarázatán keresztül. Nem mondom, hogy mindén megtörtént es már nem lehet mit csinálni, de mint követendő irányvonalat azt tartanám a legfontosabbnak, hogy tovább vigyük, - s ne vigyük még ezt le az.alsóbb vezetési réte­, gekhez. Jó dolgom a titkári értekezletekf/ae tálán az ellen­őrzésen Keresztül és más segítő módszereken keresztül ezt a munka­stílust lehetne jobban kialakítani. ö akkor ki is mondahatnánk tálán azt, hogy a pártoktató- es nevelő munkánk mellett ez is egy nagyon széleskörű nevelői, oktatói skála, i'.i. akkor nagyon szélesen fogjuk fel,hogy kik vesznek részt ebben az ontató munká­ban. Azt is nyilván kell egyszer tartani már, hogy kik azok, amik elvégezték már a legmagasabb szervezett politikai tanfolya­mok, iskolát és a saját önálló továbbképzésüket megoldják önálló tanulás utján. Elmondjuk mindig, h^r ennyien és ennyien vannak a pár toktatásban, ennyien és ennyiénél végezték ezt es ezt a tan­folyamot, - de egyszer el kell mar hogy érjünk oda, hogy azt mondjuk: nem állunk azért olyan rosszul, mert ennyien és ennyien már elvégezték. A kádermunkánál a hármas követelmény, hogy nem megy, s hogy ennek objektív és szubjektív okai is vannak-re. Szerintem objektív okai vannak, ugyanis mindig nem volt követelmény. Ezért bizonyos át­futási időt kellene biztosítani, - ezt is egy kicsit elemzőbben ’ Kellene megvizsgálnunk. Tehát egyrészt azt, hogy egy emberben nem is biztos,hogy meglesz ez a hármas követelmény. Felmerült a kérdés, hogy helyes-e, elvtelen-e, ha azt mondjuk,hogy bizonyos körülmények kozott mindhármat nem tudjuk megtalálni egy emberben? Vagy, ha valamelyik hiányzik, mi az, amivel lehetne esetleg pótol­­ni, - vagy a párt részéről mit lehet ezen segíteni, mondjuk pl. olyan esetben, ha esetleg 5 év múlva sem lesz meg egy adott ember­nek a vezetési készsége, stb. Ilyenkor mi legyen? Felmerül a kérdés, hogy kiadtuk a kádermunkában az elvet, hogy minden funk­ciót betolthet párttag és pártonkivüli is, - s akkor mindenkitől mindhármat teljes egészében megköveteljük. Véleményem szerint nem ! helyes, - ebben az átmeneti időben kisegítő eszközök és módszerek i is Kellenek. Azután vannak olyan szubjektív dolgok is., hogy valakit vagy túl pozitívan, vagy túl negatívan értékelnek. Ebben azért szerepet ját­szik, -Ogy a pártvezetőség döntő többsége hogy értékeli. Ezeket a szubjektív oldalakat is elemezni kell. Amellett, hogy van itt a hármas követelmény megvalósításának legalábbis az igényében e területen mar valami. Hogy az anyagiasság veszélye reális-e? Sok embernél reális, sok­. nál.nem. Vannak ahol azt mondják azonos munkakörülményékben dol­gozó embereknél - sokszor álszerénységből, - hogy a kommunistának illiK szerényen, tisztességesen viselkedni, s amikor a kommunista mindent megcsinált, ami tőle telt, akkor nem kapja meg azért az őtyÍLllető elismerést. L— -- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom