Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-06-27
r e- le - St.szám; 4yo/a A közvélcei'.ny, az egyes társ sás Imi rétegek általában megértik és á'.íl.geslik a párt gazdaságpolitikáját és a reform lényegét. A munkások kezdettől fogva élénk éi’dcklődést U>« sitanak a mechanizmus iránt. Többsége elfogadja, a lúgontudatosabb, legaktívabb része, pedig szükségességét megértette és a kibontakozását támogatja. A műszaki értelmiség többsége viszonylag gyorsan felfogta a reform lényegét, fel - sorakozott a párt és kormány kezdeményezése mögé. Az alkalmazottak és egyes értelmiségi csoportok és nyugdíjasok reformhoz való viszonyát nagymértékben befolyásolja az árak és a jövedelműi': alakulása, Bíznak a reformban, de állandóan felvetődik köztük az életszínvonal alakulása. A reform agitációja és propagandája a különböző intézkedéseknek a dolgozókra•gyakorolt politikai és gazdasági hatását z-s vette figyelembe. A reform politikai megéx’tötösében eredményeket értünk cl. A reform elfogadása és helyeslése mellett azonban vannak vitatott kérdések is„ Ilyenek pl:- az élcvszínvonallal kapcsolatban az árak, a bérek alakulása, a nyereség elosztása,- a munkásosztály és a parasztság életszínvonalának kérdése. Eléggé elterjedt. az a nézet, hogy a parasztság életszinvcnála magasabb és a fejlődése is dinamikusabb mint a munkásosztályé,- az üzemi vezetés színvonalának helyzete. Az üzemek jelentős részénél: a reform nem eredményezett gondosabban előkészített, ütemesebb munkába túlórák csökkenését. Ez a tény csökkenti az olyan helyes intézkedések népszerűségét is, mint a szabad szombatok bevezetése. s *• a műszaki vezetők között az állam által alkalmazott gazdasági szabályzók alkalmazása,, Sokan közülük nagyobb önállóságot szeretnének. A reform pozsditőer. hatott az ideológiai életre. Sokan kutatják és gyakran vitatják a mechanizmussal összefüggő elméleti, ideológiai kardómokét és azok hatását az emberek' gondolkodására. Mindez fokozta a politikai aktivitást is. A reform bevezetésével kapcsolatban azonban jelentkeznek polgári- kispolgári nézetek is. Ilyenek pl: - az anyagiasság hasznolása; a munkanélküli pénzszerzés vágya, - ez egyenlősdisóg, stbo Szélesedett az üzemi demokrácia, elsősorban a pártszervezetek., szakszervezetek munkájának hatására, Nőtt e dolgozók érdeklődése a vállalati ügyek iránt. A gazdasági vezetés egyrészt azonban ciég mindig nem látja, hogy a dolgozók nemcsak munkavállalók, hanem egyben a termelőeszközök tulajdon-.sai is<. Nem veszik igénybe megfelelően véleményüket, igy igen L - J
