Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-04-12
r “i-11-politikai szempontból. A tanácstagokat összefogják, a kör-, zeti pártszervezetek belefolynak a tanácstagok kiválasztásába, a tanácstagok szinte élni sem tudnának a körzeti pártszervezetek segítsége nélkül és a lakosságot érintő kérdésekkel a legjobban a körzetek foglalkoznak és viszik a tanácstagok, a tanács, vagy a PB felé. Itt megjegyzem: a legnagyobb passzivitás az uj lakótelepeken nyilvánul meg e szempontból. Pl. a Paskál szövetkezeti lakótelepen mintegy 25 ember jött össze az ott lakó 1000 főből. Ugyanez megnyilvánul a Kerepesi úti lakótelepen is nemcsak a BM, vagy a HM-házakban. Ki vannak.elégítve az igényeik jelenleg, azért nem nagyon mozgósíthatók. Gondolom kb. 3-4 evre szükség van ahhoz, ho^y a lakosság az uj te'lepeken összeszokjon és jobban aktivizálódjon községgazdálkodási, vagy városszépitési problémák szempontjából. Még azt kívánom elmondani, hogy a Tanács VB bár csökkent a létszáma két fővel képes arra -összetételénél fogva- hogy a problémákkal behatóan, gyakorlatiig foglalkozzon és állás foglalásaik jók, konkrét hatásúak a szakigazgatási szervekre.. Felmerül az ellenőrzés, a határozat végrehajtásának a kérdése. Ebben a legaktívabb szerepet a VB függetlenített elnökségén keresztül látom. Nem tudom elképzelni, hogy a tanács tagjai, vagy a Tanács VB többi tagjának sok ideje lenne arra, hogy ellenőrizni tudjon. Itt mint VB, ezen belül a legtermészetesebbnek a függetlenített elnökségnek az aktívabb feladatát látom ilyen formában. • A politikai nevelésnek a kérdése. Igaz, hogy többféle indok van. Helyes, amit a Csányi elvtársnő mond. Tényleg nincsenek megfizetve sem a főelőadók, sem az előadók. A Minisztertanács káderhatározata is élesen felveti a kérdést, bár a kiutra az sem mutat rá. Nincs megfelelő lehetőség, hogy a tanács dotálnia kiemelkedő dolgozóit. De felmerül az osztályvezetők, alosztályvezetők felé a politikai tisztánlátás kérdése. Itt van pl. az ipari osztályhoz tartozik a termelői borkimérések dolga, rengeteg visszaélés van ezen a téren. Engedélyezve van szövetkezeteknek kisegítő üzemek létesítése, de hogy miért kell ott pl. egy papucskészitő üzemágat stb. létesiteniök, azt nem tudom megérteni. Mert van ott egy szélhámosokból álló vezetői garnitúra, amelynek a tsz-ekkel csak olyan kapcsolata van, hogy egy bizonyos összeget a tsz kasszájába fizetnek. A másik dolog, hogy jobban meg kell szűrni a kisipari engedélyeket. Van amikor máshol adják ki, de a telephelyük itt van Zuglóban. Sokszor adnak ki engedélyt olyan embereknek, akik családi, vagy haveri vonatkozásban kijátszák a tanácsot. Javaslom, ha a tsz ad biztosítékot ennek ellenében, hogy a borkimérés fejében ennyi és ennyi terméket készít, az más dolog, de vannak más jellegű termelőszövetkezeti termelő részlegek es borkimérések. Azután van egy nagyon régi jogszabály is ez az özvegyi jog, s sokszor előfordul, hogy ilyen jogcímen gyűjtenek össze csavargókat és szélhámosokat és játszák ki a törvényt. Szeretném elmondani tárgyilagosan, mennyire nehéz dolguk van a tanácsapparátusban dolgozóknak. Pl. itt van a lakásügyek intézése. Véleményem szerint amit ott végig kell hallgatnia az előadóknak, azt nem lehet pénzzel megfizetni. Egy pl. a sok közül. A múlt évben volt egy olyan esetünk, hogy volt egy 3 szobás lakás, amelynek a főbérloje elhunyt, de maradt két albérlő, s a jogszabály kimondja, hogy ezeknek is kell helyet biz-Ls---- _j
