Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-04-12
r n l ’ —8— közhangulat. Keresik, kutatják, hogy hogy lehet az uj körülmények között dolgozni, milyen uj problémákat vet fel az uj gazdasági mechanizmus. Bár egy kicsit valóban lehetne kezdeményezőbb, nagyon sok kérdésben még kialakulatlan, hogy adnak, adnak a Főv. Tanács részéről, de legalább annyit vissza is vesznek. Ezt érdemes lenne a PB-nek is figyelemmel kisérni és esetleg a Főv. Tanáccsal a kapcsolatot keresni. Bár úgy •látom, a Tanács is keresi a kapcsolatot. Ezért az a véleménemy, ho^y néhány dologban foglaljunk állást, a többit fogadjuk el tájékoztató jelentésnek. Az-egyik dolog. Fel van vetve a demokratizmus alakulásának problémája. Ez nem uj, a PB. pozitívan járult hozzá ennek megtartásához. Hantos elvtárs is itt volt ennek megtárgyalásánál, kb. másfél évvel ezelőtt. Én is úgy vetettem fel a kérdést akkor, hogy jó lesz-e ez? A Tanácsnak nagyon intenzív kapcsolatot kell tartani a lakossággal, s segíteni ügyes-bajos dolgai intézésében. Azt a választ kaptuk akkor, hogy ilyen jellegű funkciója bizonyos mértékig csökken tendenciájában és emellett a tanácstagoknak az univerzálisabb* átfogóbb kérdésekben kell állást foglalni. Tehát formájában es tevékenységében is bizonyos fokig változás következik be. Ennek következtében áll fém az a helyzet, hogy bár a funkciója megmaradt, az emberek képzettsége univerzálisabb lett. De, hogy ezek az emberek ha összeülnek, hogy tudnak állást foglalni zuglói, a nagy egészet érintő kérdésekben, ez még kimunkálatlan. Éppen ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Szerintem ott van a legnagyobb előrehaladás, hogy az állandó bizottságok tevékenysége konkrétabb és munkájuk szakszerűbb. Tehát ebben előrehaladás történt és az állandó bizottságok -bár most számszerűleg kevesebben vannakkisebb létszámmal dolgoznak* de erősebbek. Felveti a jelentén azt is, hogy a tanácsülés elé milyen jellegű kérdéseket, problémákat szabad vinni. Gondolom az elvtársak e kérdésben is 1 várnának segítséget. Hogy lehet-e kis-parlamentté tenni, vagy olyanná, hogy egy-egy szakbizottság odavinné egy-egy problémáját, saját kérdését, hogy ott olyan átfogóan vitatni, hogy nemcsak szakszerűen, hanem politikai és gazdasági téren is kibővülne. Vagy pl. ha olyan kérdéseket visznek oda, mint az oktatási politika, stb. ehhez a tanácstagok hozzá tudnak szólni, azután a lakáskérdés, illetve inkább a telepítés kérdése, az uj Zugló kialakításának tervei, s ezzel a kulturális, a szociális ellátottság hiányosságainak megvitatása. Más dolog az, hogy ha ezek a kérdések elhangzanak a tanácsü. lésen, ennek mi a súlya. Elsorvadhat úgy, hogy a tanács nem veszi komolyan a felvetett problémákat, de elsorvadhat úgy is, hogy a kerület nagyarányú fejlődése háttérbe szorítja ^esetleg a felvetett problémákat. A demokratizmus érvényesülésének módjában nem azt keressük, hogy talán vissza kellene térni ahhoz, ami azelőtt volt, hanem hogy talán tartsuk meg ami megtartható és szűnjön meg, ami idejét múlta. Azon kell gondolkozni, hogy az uj mechanizmusnak, s a demokratizmusnak eá az uj rendszerét, ami most márc kibontakozott hogyan lehetne, milyen módon tovább fejleszteni. Ezt tudatosítani kellene a tanácstagok, de még a lakosság között is. Valahogy a köztudatban, a közszemléié tben helyére kellene tenni az egész demokratizmusnak a szemléletét. Itt tennék mindjárt javaslatot, hogy valamilyen elgondolás alapján a tanács-demokratizmus jelenlegi mechanizmusának a kiművelésében a PB segítsen, természetesen u«y, hogy a tanácsi elvtársak csinálják elsősorban. Hiszen a tanácsi vezetők nagyon jó képességű, müveit elvtársak, akik nagyon jól értenek ezekhez a kérdésekhez.
