Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r. "i- 8 -az időszakban emelkedett. Az átterelés azonban csak az egyik lehetőség, amit más eszközökkel is ki kell egészíteni. A másik, legalább ennyire fontos eszköz a tőkés exportképesség fokozása. Ehhez nem is elegendő csak a tőkés export mennyiséget gyoi’sabban növelni, hiszen az ma is elég dinamikusan fejlődik. Az export struktúráját és gazdaságosságát is javítani kell, elsősorban azokban a termékcsoportokban, amelyek viszonylag munkaigényesebbek, mindenekelőtt a gépipari termékekben, ahol a tőkés export csak nagyon lassan növekszik. Az uj mechanizmus éppen ebben az irányban, a devizagazdaságosság javítása felé tereli a vállalatokat. Mai megítélésünk szerint a tőkés külkereskedelem iiatókonyságúnak olyan fokú növelése, amely a kivonatos egyenleghez vezet, nem érhető'el egy-két év alatt, ennél valamivel hosszabb idő kell hozzá. Igazán tartós eredményt nem úgynevezett kényszereszközökkel érhetünk el, hanem a gazdasági hatékonyság mind nagyobb fokozásával ós azzal, hogy a további hiteleket gazdaságosan, gyorsan megtérülő befektetésekre használjuk fel, olyanokra, melyek tőkés fizetési raórlegüb&et javítják. Ebben az összefüggésben foglalkoztunk az elmúlt hónapokban népgazdaságunk külső egyensúlyának problémájúval és ennek-megfelelően szabályoztuk a külkereskedelmi tevékenység nket. A külkereskedelmi tevékenység központi ix’ányitásának alapját változatlanul a népgazdasági tervek képezik, de a belső ós külföldi piacok közötti szerves kapcsolat megteremtése elsősorban az irányelvekben megjelölt gazdasági szabályozó eszközökkel /külkereskedelmi árszorzók, állami visszatóx’ités, letéti rend-1 szer, kereskedelempolitikai alap,stb./történik. A belföldi áraknak a külkereskedelmi árakkal való szoros összefüggését alapvetően uz /árreform előkészítése során megállapított egységes külkereskedelmi árszorzók biztosítják. Az árszorzók megállapított színvonala mellett veszteséges, de nélkülözhetetlen exporttermelés támogatására szolgáló állami viszszat érit é se k/szubvenciók/vállalut ónként i ineghut ározása lény egében befejeződött. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a korábbi feltételezésektől eltérően a vállalatok szélesebb körében kell alkalmazni állami visszatérítést. Az export átlagos deviza kitermelésének forint költségei várhatóan mintegy 75o vállalatnál - az exportáló vállalatok 75 %-ánál - meghaladják a megállapított devizaszorzókban kifejeződő ráfordítási arányt. Az állami visszatérítést igénylők közül november elejéig mintegy 72o vállalat igényét tárgyalták meg, ami a támogatóst igénylő szocialista export majdnem loo /'--át, a tőkósexportnál pedig közel 95 '-at foglalja magúban. A. tárgyalások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy legtöbb probléma a gépipar területén van. I______ J
