Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-12-16
Jjr—r i-3- St.szi 1551» Alátámasztja o kérdés fontosságát az, hogy a Telefongyár, Elektroakusztikai Gyár és a Vegyipari Gépgyár 4-os számú gyáregysége a termelési értékük .40-65%-' t a Bp-i Finomkötöttárugyár, Aluninituaárugyár, Kslapgyár, KU-TESZ, a termelési volumenük 18-26%-át irányi1-'jaexportra..-. Itt meg kell jegyezni, hogy túlnyomó részt szocialista országokba, A tőkés export -habár az elmúlt évihez képest néhány százalékkal emelkedett- még mindig minimális százalékot tesz ki. A vállalatok többségénél az exportfejlesztést komoly műszaki fejlesztéssel.érik el# Az erre fordított összegek is évről-évre emelkednek. Komoly tevékenységet fejtenek ki a vállalatok az import anyagokkal való takarékoskodás, valamint azoknak hazai anyagokkal való pótlásával.. A Danuviában a tengelykapcsolók mágnestekercse ma már hazai anyagból készül és egyéb vonatkozásban is eredményes kísérleteket folytatnak, A Magyar Cukoripari Vállalatnál az eddig Nyugatnémetországból importált oukoroldó olaj helyett hazaival helyettesítik. Az export termékelmek Rubelre vetített előállítási költsége általánosságban jónak.értékelhető, A Bp.-i Finomkötöttárugyár kivételével / 45o- Fte, / 40.- Ft. alatt van. Az előállítási költsége legkisebb a Telefongyárban, 55»- Ft. A Dollár kitermelése még.mindig gazdaságtalan. A vizsgált vállalatok többsége 60.-- Ft. felett. állít ja elő. A legrosszabb a Magyar Cukoriparnál, ahol e? 150.- Ft. továbbá a Danuvfa 79,72 Ft. A Vegyipari Gépgyár 58.- Ft, ós a Világítástechnika 60.- Ft.ért állít elő 1 Dollárt, ami nagyon jónak mondható. A vállalatok többsége csak állami dotációval tudják lebonyolítani a tőkés országokba irányuló exportjukat. A kedvezőtlen exporthozam kialakulásában közrejátszott az, hogy az alkalmazott gazdasági szabályozók nem voltak elég hatékonyak a tőkés export fokozására. Az export érdekeknél nem minden vonatkozásban sikerült a vállalati ós a népgazdasági érdekek összehangolása s ezen a közeljövőben nyilvánvalóan változtatni kell.
