Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r - ~i- 5 -A vállalatok tevékenységének jövedelmezőségével szemben támasztott követelményekből természetszerűleg az is adódik, hogy a részesedési alap nagysága az egyes vállalatok között differenciálódik és az 1%7.évben elért részesedéstől eltérhet. A vállalatok összességénél az adózási rendszer lehetővé teszi a - személyes jövedelmek gazdaságilag megalapozott növelését. így pl. a minisztériumi iparvállalatok zömében az 1967»évi eredmények után/ az uj rendszer szerint számolva/ a béralap kb 7-7,5 %-ának megfelelő részesedési alap képezhető, amié; az 1968,évben várhatóan realizálódó nyereség után ez az arány általában 9*“10 ';5-ra emelkedik, zen belül - lényegében a vállalatok döntésétől függően - nyereségrészesedésként vagy más formában/táxsadulmi juttatások, prémiumok, béremelés,stb./kifizetett jövedelmek aranka a jelenlegitől és az egyes vállalatok között számottevően eltérhet. A nyereség másik - a vállalatiejlesztési alap képzésére szolgáló - részét lineáris, általában 6o 5-os adó terheli. Mind a részesedési mind a fejlesztési alapok képzése szempontjából megvizsgálásra került az, hogy közömbösithetők-e az érdekeltség szempontjából a vállalatok technikai- műszaki felszereltségében meglévő, sokszor jelentős eltérések. Megállapítható, hogy ezeket az eltéréseket a nyereségadózási rendszerben csak korlátozottan lehet figyelembe vonni. Az induló adottságok eltéréseinek a dolgozók személyi jövedelmére gyakorolt differenciáló hatását bizonyos mértékig, részben az araorr tizáció vállalatoknál visszahagyott részének átlagostól eltérő szabályozásával, részben pedig központi intézkedésekkel/ bérpolitikai intézkedések, kedvezmények, beruházások,hitelpolitika,stb./ látszik helyesnek korlátozni. Nem lenne helyes, ha az ösztönzés rendszerét egyszerűen hozzáigazítanák az egyes vállalatok adottságaihoz, mórt az ujjászülná az egyenlősdit, s ellentmondana az uj mechanizmus alapvető irányelveinek. Viszont egyedi elbírálást és döntést igényel az uj mechanizmus indulásakor veszteséges vállalatok helyzetének rendezése ós a dolgozók érdekeltségének biz- • tosiüása. Erre a negyedik negyedév végen és 1968.elején kerül sor. Ezeknél a vállalatoknál is célszerű lehetővé tenni a minimális érdekeltségi alapok képzésének lehetőségét, de egyidejűleg kritikai elemződ tárgyává kell tenne! a vállalat jövőbeni működésének módját, illetve lehetőségéé.. A vállalati érdekeltségi rendszer kialakult szabályozása tehát alapjában megfelel az irányelvekben foglaltaknak. A vállalati anyagi érdekeltség elveinek érvényre juttatásában fontos szeüepet játszik a hitelezés uj rendje, a vállalatok és a bank kapcsolatainak uj tartalma. Ez egyrészt abban jut kifejezésre, hogy a bank a kormány által jóváhagyott konkrét irány elveknek megfelelően - elsősorban a jól, jövedelmezően gazdálkodó vállalatoknak nyújt beruházási és forgóeszköz hitelt. L____ 1 I
