Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-11-09
C n I _ 4 -Mi a tapasztalat, hogy jelentkezik ez kerületünkben? Hol vesznek részt vallásos szertartásokon a mi kommunistáink? A pedagógusok terén lett-e vizsgálva, nőtt-e a vallásos pedagógusok száma? Milyen tájékozódás alapján nyerték ezt a számot, hogy a lakosság 10 %-a fizet egyházi adót? Hogyan állapították, meg? A Tömpe elvtárs által emlitett egyik kérdésben felmerült, hogy kommunista, vagy szocialista jellegű, vagy polgári, átmeneti jellegű legyen-e a rendezvény, illetve polgári jellegű? Hogyan kell értelmezni ezt a polgári jellegüt? Én alatta világit értek. Petjánszki elvtársnő: Az általános iskolában milyen módon szervezi az egyház a gyerekeket? Az iskolán keresztül? Ha igen, jó-e ez a gyerek nevelése szempont' jából? Ha nem az iskolán keresztül történik, akkor milyen módon? Tömpe elvtárs válaszol a feltett kérdésekre. Vita: Somló elvtárs: Nagyon örülök annak, hogy a kér. PB napirendre tűzte ezt a cimben szereplő témát. Azt hiszem, ahogy a munkásmozgalom megszületett, ez már egy világnézeti kérdés volt, s gondolom, még nem egy generáción keresztül lesz ez a harc. Abból indulok ki, hogy harckérdés. Definíciója igy szól: ”a vallás a nép mákonya". Tehát olyan, amit a nép magától megszerez. Nem vallásos világnézeti szükségletről van szó, hanem egy belső emberi szükségletről, öntudati kérdésről. Hogy valamilyen közösségben óhajtja érezni magát. Hagyományosan is és történelmileg is a családban és a kulturális hagyományokban is kész sémát követő ember találkozik összefüggő világnézeti lehetőséggel, s ez a vallásos világnézet, önmagában véve egy öntudati színvonalnak a kérdése az^ hogy valaki vallásos világnézetü-e, vagy sem. Amig ezt a színvonalat el nem tudja érni, megvan az alapja, hogy a vallásos világnézet is békés egymás méllett élésben fog lenni a marxista világnézettel, - amenyiben az élet folyamán a társadalmi együttélés hétköznapi erkölcsi formáiba nagyon sokat belefoglaltak. Amit én nehézségnek tartok, ennek az átmeneti formának a kétarcúsága. Egyrészt nekünk türelemmel kell lennünk a vallásos világnézettel szemben, máskéSzt türelmetlennek is , hogy előre vigyük a fejlődést a materialista világnézet felé. Azt hiszem, hogy a baj az, hogy ott vagyunk türelmetlenek, ahol türelmesnek kellene lennünk, és ott vagyunk türelmesek, ahol türelmetlennek kellene lenni. Azt hiszem, ez az átmenet hosszú ideig fog tartani. 5 kategóriával kell nekünk ez alatt törődni: a párttagok, a pedagógusok, s általában a vezetők kategóriájával. Az első kategóriát illetjíően: az utóbbi időben valóban néhány egyházi esküvő volt. Elmondták, hogy a csáLád, a szülők, stb. ragaszkodtak hozzá. Tényleg van valami hiba, amivel foglalkozni kell. Az a megfogalmazás, ami az 19JJ8—as KB határozatból ered, hogy a vallás a párttag számára nem magánügy, érvényes ma is. Nem szabad bizonyos dolgokat megengednünk, elsősorban a párttagok között ráz aktív vallásos megnyilvánulásokat tekintve. Véleményem szerint mindenütt előfordulhat átmenetileg zavar a párttagok körében. S itt van a párttagoknál is a kétfrontos harc. Meg kell követelni a materialista világnézetet, másrészt, a vallásos világnézettel is foglalkoznunk kell. Amellett,hogy osztály-különbséget 'tömőnk itt, mert egészen másként kell vitatkozni az értelmiségi köbökben és másként mondjuk munkás, vagy paraszti körökben. L-----' -J
