Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r i Én különösebb gyakorlati veszélyt nem látok abban, hogy a népgazdaságról áttérünk rögtön a vállalatira. Nagyon erőteljesen a politikai oldalát kellene a dolgoknak megfogni, egyértelműbben kellene megjelölni a feladatokat, az egyértelműen és közvetlenül politikai feladatokat és akkor inkább megtalálnánk a közös hangot és azt a bizonyos harci szellemet, ami mindig fennáll, de esetleg nem mindig vesszük észre. Befejezésül még annyit, hogy felmerül, hogy szervezeti és politikai feladatok a témája az egész intézkedési tervnek és a szerdai aktívának is. Én pedig arról beszélek, hogy az ágit.prop. munkával kell elsősorban foglalkozni. Még egyszer ismétlem: nem arról beszélek, hogy a pártszervezeteknek el kell zárkózni a pártmunka akk operativitása elől, stb. Véleményem szerint - nem , a a kér. PB hibájából, de mégiscsak az a helyzet, hogy az egész évben, - vagy két évben - egyértelműen előtérben volt a reform egyértelműen gazdasági köre. Tehát nem az a veszély fenyeget, ' hogy túlzottan előtérbe helyezzük az agitációs és propaganda munkát, - amely véleményem szerint még akkor is több, ha a gazdasági munka propagandájáról van szó, mert azt is lehet úgy nézni, mint gazdasági kérdést és lehet úgy is, mint politikai kérdést kezelni. Brenner elvtárs; A kiküldött anyag intézkedési tervében foglalkozik a kér. Népi Ellenőrzési Bizottság feladataival, amely egyúttal az 1968-ra a népi ellenőrzés feladata lesz: az árak alakulásának figyelemmel kisérése és a szükség szerinti vizsgálat. Nagyon helyesen határozta meg az anyag, hogy ehhez a népi ellenőrzésnek jelentős • ' társadalmi hálózatra van szüksége. Úgy gondoljuk, hogy egyrészt mint hivatásos társadalmi népi ellenőrökre van szükség, akik ismerik afeládátokat és ennek megfelelően alakítanánk ki a létszámot, összetételt. Másrészt nyilvánvaló, hogy minden kérdésnél elegendő felkészültségű szakemberrel nem rendelkezünk, ezért az elmúlt években is előfordult, hogy szakértőket lér tünk a vállalatok, intézmények vezetőitől. A jövőben is ezt kívánnánk alkámázni, hogy ilyen társadalmi aktívákat vonnánk be, - és ilyen értelmű segítséget kérnénk, ezzel bővitenénk a szakértők létszámát. Az a véleményem, hogy . szakemberekkel segítsenek inkább bennünket, mint a vizsgálatokról való lebeszéléssel. Azért is kívánom ezt aláhúzni, mert a kér. PB, a BPB és a KB számos kérdést ad,amikre váhszolni kell a gazdasági életünkben előforduló olyan problémákról, amelyek kerületi és országos szintű i: k. határozatokat igényelnek. A felkészülésünk megfelelően folyt le, de ennek tapasztalatai utalnak arra, amit az elvtársak hozzászólásaikban említettek. Azt szeretném kérni, ezt a kérdést vizsgálják a pártszervezetek politikailag. Nem az a probléma, ha bizonyos árváltozások történnek, hanem az a probléma, ha tisztességtelen eszközökkel akarják a nyereségüket növelni. Több árucikknél tapasztaltuk, hogy az előzőleg olcsóbb áru eltűnik és csak a drágább - másként csomagolt, stb. - árut találja a vásárló; a leltári többletet elveszi a vállalat, ezzel is indokolatlan haszonhoz jut. Hasonló példákat lehetne mondani az iparban, a vállalatok, üzemek életében is. Ha a technológián változtatva nem a megfelelő minőségű és mennyiségű anyagot teszik bele, ez is tisztességtelen haszonhoz juttatja. Róna elvtárs itt van, talán még egy példát az ő területéről. Van egy részlege a Sütőiparnak, amely cukrászsüteményeket készít. Jelentős súlycsökkenés tapasztalható a süteményeknél. Ez jelentős probléma, foglalkozni kell vele, s L------k_
