Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-06-21
n- 5 -Gox4/a<<;y elv társ *Helyes a jelentésben az, hogy az értelmiség körébe utalja a technikusokat és foglalkozik ezzel a kérdéssel. A jelentést jónak tartom, sőt a technikusokkal "mint értelmiséggel, mint potenciális értelmiséggel a jelenlegi helyzetnél sokkal jobban kellene foglalkozni, mint az üzemek, mint a pártszervezetek vonalán. . Az országos és üzemi fejlődés olyan irányba halad,hogy a mérnök technikus arány eltolódik a technikusok javára, mert a végzettség aránya igy kivan ja. Klf. műszakiakat nem a képzettségüknek- megfelelően foglalkoztatják. A mérnök legfontosabb feladata, hogy a te/rmélés mellett álljon, irányítsa technikusokat pedig kvalifikált szakmunkásnak tekintjük. Ez a két réteg nem foglalta el megfelelően a helyét fel kell ismerni, hogy a mérnököktől mérnöki munkát igényeljünk, mely nem csalt a termelés irányitása, hanem a technológia fejlesztése, gyártmány fejlesztése melyek a mechanizmus időszakában igen fontosak. A pártszex*vek feladatának mondja ki a Pártbizottság, hogy fordítsanak nagyobb súlyt a technikusok szerepére és a leírtait rájuk is vonatkoztatva legyenek. Fontos vizsgálni a technikusok szerepét helyzetét az ü-zemi életben. Amikor az értelmiség helyzetét vizsgáljuk nagy körültekintéssé,!, hogy ne csak eszmei politikai felkészültséget, hanem a vezetésre való alkalmasságot is elemezzük. A vezetőképzés sem a természáes kiválasztódás alapján születik, vezetővé embereket alkalmassá kell tenni, és erre a feladatra nagyobb figyelmet kell fordítani. A vezetők nevelése nem csalt iskolákon valósítható meg a párt szervezet elmek azon kell lenni, hogy a vezetőkészségre való nevelés útja megylegyen szervezve különböző társadalmi munkára kell állítani őket, ahol az emberekkel való kapcsolatot a minden napi élet egy-egy feladatának végrehajtása elősegíti, vez,ető készségük csiszolódik, és igy elméleti felkészültségük mellett politikai képzettséget is nyernek. Hogyan néz ki az értelmiség politikai ideológiai képzettsége, milyen hibák találhatók? Elég erősben tapasztalható, hogy kényelem szere tétből értelmiségi emberek éveken keresztül alacsonyabb partvonalon tanulnak évről évre ugyan azt az oktatási formát ismétlik, csak hogy ne bírálják őket szemináriumra járnák, ezzel úgy érzik eleget tettek kötelességüknek. így politikai ideológiai ismeretük nem fejlődik, ílni kellene azzal az eszközzel, hogy értelmiségi emberektől gyenge pártoktatásra való jelentkezést nem kell elfogadni, javasolni kell nekik más formát, mely szellemi erőfesz/itésükbe kerül. Ennek a módszernek az alkalmazásával ki lehetne küszöbölni azt a hibát, hogy nem elég kielégítő a vezetők politikai, ideológiai képzettsége • > Az anyag megemlíti, hogy az értelmiség vonalán szerepelnek olyan jellegű nézetek, felfogások mint pl. a marxizmus ideológiai szelepének kétségbe vonása a társadalmi és gazdasági élet fejlődésére. A kapitalista országok ideológusai nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ideológiai szerepet kétségbe vonják közgazdasági, filozófiai vonalon. Le--------------------yj