Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-06-21

n- 5 -Gox4/a<<;y elv társ *Helyes a jelentésben az, hogy az értelmiség körébe utalja a technikusokat és foglalkozik ezzel a kérdéssel. A jelentést jónak tartom, sőt a technikusokkal "mint értelmiséggel, mint potenciális értelmiséggel a jelenlegi helyzetnél sokkal job­ban kellene foglalkozni, mint az üzemek, mint a pártszerveze­tek vonalán. . Az országos és üzemi fejlődés olyan irányba halad,hogy a mérnök technikus arány eltolódik a technikusok javára, mert a végzett­ség aránya igy kivan ja. Klf. műszakiakat nem a képzettségüknek- megfelelően foglalkoztatják. A mérnök legfontosabb feladata, hogy a te/rmélés mellett álljon, irányítsa technikusokat pedig kva­lifikált szakmunkásnak tekintjük. Ez a két réteg nem foglalta el megfelelően a helyét fel kell ismerni, hogy a mérnököktől mérnöki munkát igényeljünk, mely nem csalt a termelés irányitá­­sa, hanem a technológia fejlesztése, gyártmány fejlesztése me­lyek a mechanizmus időszakában igen fontosak. A pártszex*vek feladatának mondja ki a Pártbizottság, hogy for­dítsanak nagyobb súlyt a technikusok szerepére és a leírtait rá­juk is vonatkoztatva legyenek. Fontos vizsgálni a technikusok szerepét helyzetét az ü-zemi életben. Amikor az értelmiség helyzetét vizsgáljuk nagy körültekintés­sé,!, hogy ne csak eszmei politikai felkészültséget, hanem a ve­zetésre való alkalmasságot is elemezzük. A vezetőképzés sem a természáes kiválasztódás alapján születik, vezetővé embereket alkalmassá kell tenni, és erre a feladatra nagyobb figyelmet kell fordítani. A vezetők nevelése nem csalt iskolákon valósítható meg a párt szervezet elmek azon kell lenni, hogy a vezetőkészségre va­ló nevelés útja megylegyen szervezve különböző társadalmi munká­ra kell állítani őket, ahol az emberekkel való kapcsolatot a minden napi élet egy-egy feladatának végrehajtása elősegíti, ve­­z,ető készségük csiszolódik, és igy elméleti felkészültségük mel­lett politikai képzettséget is nyernek. Hogyan néz ki az értelmiség politikai ideológiai képzettsége, milyen hibák találhatók? Elég erősben tapasztalható, hogy kényelem szere tétből értelmisé­gi emberek éveken keresztül alacsonyabb partvonalon tanulnak év­ről évre ugyan azt az oktatási formát ismétlik, csak hogy ne bí­rálják őket szemináriumra járnák, ezzel úgy érzik eleget tettek kötelességüknek. így politikai ideológiai ismeretük nem fejlődik, ílni kellene azzal az eszközzel, hogy értelmiségi emberektől gyen­ge pártoktatásra való jelentkezést nem kell elfogadni, javasolni kell nekik más formát, mely szellemi erőfesz/itésükbe kerül. Ennek a módszernek az alkalmazásával ki lehetne küszöbölni azt a hibát, hogy nem elég kielégítő a vezetők politikai, ideológiai képzettsé­ge • > Az anyag megemlíti, hogy az értelmiség vonalán szerepelnek olyan jellegű nézetek, felfogások mint pl. a marxizmus ideológiai sze­lepének kétségbe vonása a társadalmi és gazdasági élet fejlődésé­re. A kapitalista országok ideológusai nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ideológiai szerepet kétségbe vonják közgazdasági, filozó­fiai vonalon. Le--------------------yj

Next

/
Oldalképek
Tartalom