Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-02
|| JJWINIWI I I - 10 -ipunkát kell vinni, hogy helyes irányba vigye a dolgozóknak a hozzáállását. Szó van a beszámolóban az információ szükségességéről. Nagyon helyesnek találjuk ennek felvetését is. Úgy gondoljuk, helyes, hogy a pártvezetés mellett egy ilyen tanácsadó szervet is szerveztünk, amely közgazdászokból, technológusból, stb. áll, amely a szakmai részről tanácsokat adna, de ugyanakkor a pártszervezetei tagjait biztuk meg azzal, hogy a közeljövőben a dolgozók észrevételeit összegyüjtsék és juttassák el a párt- és a gazdasági vezetés felé, és az egyes intézkedések megtételéit illetően. így a pártvezetőség részéről megfelelően tudunk állást foglalni az egyes kérdésekben. Szó van a kádermunkáról is az anyagban. Mi is próbáltuk megvalósítani ezeket a dolgokat. Eljutottunk addig, hogy a személyzeti vezetővel tervet készítünk, leülünk velük és elmondjuk véleményüket az illetőknek és ha megfelelőek, egyúttal meg is erősítjük őket a tevékenységükben. Úgy latszik, a mi számunkra és a gazdasági vezetés számára is ez a foglalkozás nagyon hasznos. Az üzemi demokráciával kapcsolatban: valóban egyik legnehezebb kérdései is a pártszervezetnek, hogy egyrészt szélesíteni, másrészt a gazdasági reform politikai célkitűzéseit a dolgozókkal megértetni. Meg fogjuk próbálni a legmegfelelőbb és legalkalmasabb politikai tevékenységet kifejteni. Somló elvtárs: A mai pártbizottsági ülés anyaga nagyon lényeges kérdést tárgyal, a pártszervezetek feladata, felkészítése az elkövetkezendő időben nagyon fontos lesz. Az anyaggal egyetértek, jónak tartom alkalmas arra? hogy további munkánk alapját képezze. Szervezési és fogalmazási kérdésekhez kívánok hozzászólni. A gazdasági mechanizmus reformja alapvetően nagy jelentőségű kérdés az ország fejlődésében es ennek két lényeges szempontja van. Az egyik a gazdaságirányítás módszere, a másik pedig ennek megfelelő szervezeti forma, mely lényegében a hatáskörök újra - elosztását jelenti. Ezzel kapcsolatban kétféle veszélyre kell felhivni a figyelmet. Egyik szükségszerűen a gazdasági kérdésekkel függ össze és ebben a vonatkozásban egy fogalmazási kérdésre is kitérnék. Az anyag 3. old. 1. bek., mely igy szól: "a reform - amely egész gazdasági életünkben minőségi változást eredményez- a közgazdasági - jogi szabályozáson túlmenően újszerű emberi magatartást is igenyel, uj erkölcsi normákat határoz meg”. Javaslom "az újszerű emberi magatartás, uj erkölcsi normák" megfogalmazás megváltoztatását. Véleményem szerint az erkölcsi normák hosszú érvényűek és azok a gazdasági mechanizmusban is érvényesek, ilyen értelemben az "erkölcsi normák" kifejezés túl erősnek hangzik és talán félre is vezethet. A másik ilyen észrevételem a hatáskörök decentralizálására vonatkozik. Úgy hiszem, hogy a decentralizálás nem egy személyekbe L-------------------—
