Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1967-06-24

r n-5-Takács elvtárs: A bevezetőben elmondott eredmények, amit az elmúlt oktatási évben elértünk helytállóak, megfelelnek a valóságnak. Az elmúlt oktatási é'vben a korábbi évekhez képest nagyon jelen­tős fejlődést volt, úgy mennyiségi, mint tartalmi vonatkozás­ban. ügy érzem, hogy ennek egyik lényeges oka az volt, hogy az emberek érdeklődése a társadalmi kérdések iránt, különö­sen a IX. Kongresszus után és az uj gazdasági mechanizmus be­vezetése előtt megnövekedett. Azonban végső következtetésként azt is meg kell mondani, hogy az eredmények mellett nagyon sok lényeges kérdést napjainkban még nem sikerült tisztázni. Ennek bizonyos értelemben megvan­nak a maga objektiv okai és ezt a jövőt illetően feltétlenül érdemes lesz figyelembe venni. A IX. Kongresszus után túl rövid idő állt rendelkezésre és ez meglehetősen kevés volt arra, hogy minden lényeges elvi kérdést fel lehetett volna dolgozni, azt propaganda munkánkban alkalmazni. Az uj gaz­dasági mechanizmusnál is csak a leg-fontossabbakat sikerült megismerni és annak részletkérdéseit,'annak elvi, gyakorlati kérdéseit nem sikerült teljes egészében tisztázni. Nagyon jónak tartom az anyaggal kapcsolatos kiegészítés. Az elmúlt oktatási években és most is amikor a formákat vizsgál­juk, akkor néha úgy tűnik, hogy a propaganda munkát felcserél­jük az agitációval. Ha ez nem is nagy veszély, de veszélyként jelentkezik. Arról van szó, hogy a párt mindennapi politiká­ját, melytvalamilyen végső cél érdekében folytat} magyarázzuk különböző formákon, ilyen pl. a munkás-akadémia, melyet össze­vissza választunk meg tematikájában. Ebből következik az a probléma, hogy hogyan nyilvánul meg az állam szerepe a marxista ideológia tanításában. Az elmúlt években nagyon vitatott kérdésként merült fel, hogy a marxista ideológiát elég elmélyülten, meggyőzően tanitják e az egyetemeken. E vitatott kérdés ellensúlyozására jött lét­­x-. re a Marxista Leninista egyetem. Az, hogy ez a pártoktatás keretében történjen időszerűtlennek tartón, létre lehetne hozni Magyarországon a Társadalom Tudományok egyetemét. Ahogy pillanatnyilag ez a helyzet van tovább kellene fejleszteni, növelni a beiskolázásokkal szembeni követelményeket - annak ellenére, hogy ez az oktatás, mely folyik megfelelő szintű, de talán fel kellene szabadítani a párt-apparátust az ezzel való foglalkozástól és még inkább az állami oktatás keretében kellene ezt végrehajtani. Hatalmon levő párt vagyunk ezt meg is tehetnénk és nagyon lényeges is lenne egy ilyen jellegű egyetem, vagy főiskola létrehozása. A ML. középiskolai oktatási for­mát nagyon jónak tartom, egyik oktatási forma’sem éri el ennek színvonalát. Lehetne gondolkodni azon, hogy ne 1 év, hanem 2 éves legyen ez az oktatási forma. Ebből származik az a követ­kező probléma, mely úgy vetődik fel, hogy mikor fejeződik be egy ember képzése. Az alapképzést valahol be kell fejezni. Ax 'ML. középiskola és az egyetem kivételével■egy ilyen befejezett alapképzés egyetlen oktatási formán sincs. Mindig csak azt fi­gyeljük, hogy a párttagság hány százaléka vesz részt oktatás­ban. Meg kellene állapítani, hogy mikor éri el egy <ember az alapképzést, mikor tekinthető az befejezettnek. Mi a Telefon­gyárban’ elhatároztuk azt, hogy aki ML. középiskolát végzett azt bem szervezzük be szervezett pártoktatásba. [_---------£---­I ________. _._______ _______________- .____________ . _

Next

/
Oldalképek
Tartalom