Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-12-16
í G I Esetleg csökkenteni, vagy nem emelni tovább a követelményeket, - de akkor viszont a feladatnál más oldalról kellene meghatározni a követelményeket, mégpedig a minőség, a hatékonyság vonalán, - ami itt a feladati részben most nincs meg, - hogy ez mégis a feladatok végrehajtását megfelelő színvonalon biztosítsa.- A demokratikus centralizmus elvének alkalmazásánál egyik észrevétel az volt, hogy a demokratikus centtalizmus fejlesztésének egységén belül a centralizmus fejlesztése történjék elsősorban; a másik észrevétel az volt, amely csak a centralizmus fejlesztését kívánta, ésegy kisebbik rész volt, amely csak a demokratizmus fejlesztését tartotta szükségesnek. Miből kellene kiindulni, amikor döntünk ebben a kérésben. A IX. kongresszus útmutatása nyomán a társadalmi fejlődésünkre a jellemző az, hogy növeljük és fejlesztjük a demokráciát társadalmi és üzemi vonatkozásban egyaránt. A másik, amiből ki kell indulni: a gazdasági mechanizmus azt jelenti, hogy a centrális vezetés helyébe a decentralizált vezetés lép. A harmadik, hogy munkánk alapja eddig is és ezután is a meggyőző, szervező és nevelő munka kell, hogy legyen. És végül, hogy az igény, a tendencia az, hogy a közvetett demokráciából minél inkább a követlen demokrácia felé haladjunk. Természetesen, a viszonyoktól, fejlettségtől függően. Mindebből következően a demokrácia fejlesztése van előtérben, amely nem zárja ki esetenként egyes területeken a centralizmus erősítését. ' - Felmerült az is, hogy ki kellene dolgozni a pártszervezetek munkastílusát , munkamódszerét, tevékenységének fő irányát a gazdasági mechanizmusban is. Felmerült ezzel kapcsolatban, hogy nem foglalkoztunk eleget a gazdasági kérdésekkel az 1967-es gazdasági évben. A másik ilyen dolog, ami ezzel kicsit ellentétes, ame-ly azt mondja az ideológiai, propaganda munkával kapcsolatban, hogy az ideológiai elméleti munkánkat a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás háttérbe szorította. Felmerült a pártszervezetek operativitása, s hogy ez milyen mélységig, milyen szintig terjedjen ki. Alapvető változásokra nincs szükség a gazdaságpolitikai tevékenységben, hanem egyes kérdéseknek a követelményekhez való igazításáról lehet szó. Ez lehet módszerbeli és lehet minőségbeli változás is. Ez a változás pl. kerületi szinten napirendre tűzhető, hogy a kerületi PB által történő beszámoltatások helyébe olyan kerületi koordinálás lép előtérbe, amely az egyedi üzemeknek a felsőbb szerveikkel, más kerületben lévő üzemek esetében más kerületekkel, vagy nfci gyáregységeknek a központokkal való együttműködését biztosítja. i i?'"" I SE • vx i ...................................................... .....................................................................................
