Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
T" n- 14 -A kommunistának helyt kellett áUni 56-ban és helyt kell állni most is. Viszont valóban fel kell említeni, hogy vannak emberek, akik abból akarnak élni, hogy 56-ban mit tettek. Hogy sokan vannak, vagy kevesen, azt nem mondta Szkokén elvtárs sem, hanem asak azt, hogy vannak, akik .abból akarnak élni* Link elvtársnő: Mint a Nőtanács titkára azt a gondolatot, amit Csányi elvtársnő felvetett, tovább fűzném. Nemcsak agy oldala van annak, hogy a nők a vezetésben háttérbe szorulnak., hanem sok esetben olyan szemlélettel is találkozunk, hogy azonos munkakörben kevesebb fizetést kapnak. Azután szélsőséges esetekben előfordul, hogy a nőt tekintik abban a munkatársban, vagy nem úgy bírálják el s munkáját, mint amikor ugyanazt a munkát egy férfi csinálja. Azután nagyon sokszor találkozunk olyan emberekkel, akiket úgy könyvelünk el, hogy sértett emberek. Lehet, hegy nincs igazuk, de azért elgondolkoztató, hogy mennyiben járultunk mi hozzá ahhoz, hogy sértett ember legyen. Vagy mit tettünk akkor, amikor kiemeltük a funkcióba és ott később nem vált be. A kommunistáknak, ahogy az anyag is megfognim»zv.fi, nagyon őszintéknekkell lenniük, még akkor is, ha keserűséget okozunk ezzel, mert ez az illetőknek is sokkal hasznosabb, mint a későbbi csalódás. Gyenis elvtárs: Nagyon nehéz egy ilyen anyagot ilyen kis terjedelembe összesüriteni, emellett mindenkinél más-más, pozitív, vagy negatív dolgot váltanak ki aaját gondolatai, amik az anyag tanulmányozása során, felmerülnek. Van itt azért egy-két gondolat a Pol.Biz. határozatban, ami üdvözlendő és rendkívül fontos dolgokat szögez le. Igaz, hogy eddig is voltak ezek, de azzal, hogy ki van mondva,pl. hogy legyen döntési jog, véleményezési jog, ez valahogy rögzíti a dolgokat. Káderek feletti vita eddig is volt és ezután is lesz, de azért neoímindegy, hogy mi van kimondva}- a káderek hatásköri listája, stb.-s ezért alapos okkal üdvözölhetjük ezt a határozatot. S még egy: az emberekkel való foglalkozás rendkívül nehéz mesterség,. mert ahány ember, annyiféle és annyiféleképpen kell velük foglalkozni. Dehát nézzük már meg azt is, hogy kiket nevezünk kádereknek? Azokat, akiket hatáskörbe veszünk, vagy már azokat is, akik majd lesznek hatáskörben; vagy azokis, akik kicsit kiégtek már, megrokkantak, stb.stb. Ezeket a dolgokat valahogy fel kellene vetni, s itt az anyagban érzek egyoldalúságot. Az .első oldal első pontnál helyes abból kiindulni, hogy a káSerék/*' iráe^fydré?rek, hogy fokozottabb igényt kell táy riasztani, de közben kellene egy pontot iktatni. Ha csak mi arra szűkítenénk le a cselekvő káderekkel való foglalkozást, akkor nem tudjuk minden területen következetesen alkalmazni a káderpolitikát. Felmerül az is, hogy nem azokat kelene-e nekünk erőteljesebben bírálni, akik elmaradnak; akik elcsúsznak az anyagiasság, stb. felé? Nem ezek felé kellene mind a pártszervezetnek, mind a személyzeti munkának erőteljesebben irányulnia és a megrekedt párttagokat előbbre.lendíteni, akik nem tudnak ilyen, vagy olyan okok miatt lépést tartani a fejlődéssel;-s ezeket kellene serkenteni. S itt van annak a szerepe, amikor a minősítés őszinte, egyenes lenne. Az igazgatók húzódoznak a minősítések őszinteségétől, éppen a sértődöttségtől való félés miatt, -de ezt a sértődöttséget vállalni kell. Mert ki szereti azt, ha bírálják? Dialektikusán ténylegesen a munkájával kapcsolatban mondjuk el a véleményünket. L 5 —i
