Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
r “i- 12 -Hogy több segítséget tudjanak adni a személyzetisek a párt kádermunkájához, a személyzetisek kerüljenek ki az igazgató hatásköréből, legyen a minisztérium, vagy a felsőbb szervek kádere, ezzel a függőség szűnjön meg. Akkor meg-merné mondani a véleményét, mert akkor nem volna ilyen függőség. Ami a minősítéseket illeti, legtöbb esetben ebbe csak akkor kerül bele negatívum, ha a pártszervezet ott forszírozza, hogy ennek az; embernek azért vannak nemcsak jó, hanem rossz oldalai is, ilyen és ilyen hibái is. Teliát ismételten helyesnek tartanám, ha a személyzeti vezetők ilyen anyagi függőségét az igazgatótól megszüntetnénk, mert akkor sokkal több segítséget tudnának adni a pártszervezeteknek, a párt káderpolitikájának a megvalósításában. Csányi elvtársnő: A mi jelentésünket őszintén szólva egy kicsit gyengének tartom. Feltettem a kérdést, hogy ez a jelentés mit kell, hogy megoldjon? A.kettős hatáskörnek a két oldala: a kiválasztás és a nvvelés. Úgy alkudtam meg, hogy jónak tartom annyiban, hogy most az első szakasz van napirenden, s nem annyira a nevelésnek, x-s a nevelési szakasznak a kimunkálása. A nevelési oldalnak megadja az elveit, el lehet egy ilyen első megmozdulásnak fogadni, - e szempontból nagyon jónak tartom. Amennyiben igy fogom fel a dolgot elsősorban, ebben az esetben is egy-két dolgot kiemelnék, ami a jelentésben ugyan nagyon szűkszavúan meg van említve, de bővebb elemzést igényelne. Pl. nagyobb figyelmet kell fordítani a politikailag felkészült munkásokra, fiatalokra, és nőkre. Szerintem külön kellene egy kicsit ezt hangsúlyozni, precízebben kellene ezt megfogalmazni. Az utóbbi időben tényleg eleget mondogatjuk, hogy itt baj van, de nem látom azt, hogy azt mondanánk, hogy ezen a téren előbbre mentünk, - sőt, azt mondjuk, hogy elég komoly baj van. A nők vezető funkcióba való állítása nemhogy stagnál, hanem visszaesett. Ha úgy néz ki, hogy’f érfiasabb" vezetés kell, azt mondjuk meg és ne hangoztassuk akkor ezt, hogy növelni a nők arányát. Véleményem szerint nem szabad egy problémát sokszor emlegetni x-. anélkül, hogy a megoldás stílusáról, módjáról, irányáról beszélnénk, mert akkor ez nem káder nevelési elv. Ezt a nők kérdését is vegyük egy kicsit elő, s legalább' olyan helyeken, ahol a nők megállják a helyüket, ott haladjunk előre. Én egyáltalán azt nem értem, hogy miért léptünk vissza? Mert,hogy visszalépés van, az biztos. A másik dolog: valaki említette ezt az 56-os kérdést. Olyan divatosan beszélünk erről a kérdésről. Rendben van, az 56-osok között van néhány ember, aki megállta a helyét és ebből akar élni. De ha mi az 56-ban helytállók kérdését úgy vetjük fel, hogy azok közül "sokan azt hiszik", mennyien vannak ezek a "sokan", azután kik "hiszik",hogy visszaélhetnek vele? Volt nekünk egy olyan dolgunk, hogyha felszabadulás előtt,. a mozgalomban dolgozni "nem érdem". Érdem szerintem, s 56-ban helyállni miért nem volt érdem? Szerintem érdem. S kapcsolódik ehhez a politikai szilárdság kérdése, a helytállás fogalma, ami akkor kellett. Akkor ezek természetesek voltak, csináltuk, kellett csinálni és kész. S hosszú ideig úgy volt feltéve a kérdés, hogy ez "nem érdem", ez egy kötelesség volt. A jelszavainkat, az értékelő jelszavainkat azért nagyon körültekintően és helyesen kell megfogalmazni. L--------------------------------------------------------------------r
