Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
r "i- 10 -Az úgynevezett szubjektivizmusról. Ez is csökkent, de azért van, s ennek további csökkentését a vezető testületek, a kollektívák szerepének növelésében látnám. Nem lehet a káderek megítélését egy személyre, a személyzeti vezetőre bízni, csak jobb az a munka, amit egy kollektív testület végez. A nevelés kérdése. Lehet, hogy szélsőséges, amit most mondok, de a gazdasági vezető odaadja a fizetést, a jutalmat, stb. - de ha rosszat csinál az a káder, átküldi a személyzeti osztályra, hogy azt ott mondják meg neki. Vagy a minősítések kérdése, a minősítések készítése, ami a legfontosabb nevelési eszközök közé tartozik. Nem mondják meg a hibáit. Az állásfoglalás hiányzik, nem mondják meg határozóttan,hogy nézd, ez a vélemény rólad. > Ha mindezt megmondanák, a minősítések elkészítésénél akkor nem volna annyi probléma, amennyi van. Ha viszont beleírják a hibákat is, akkor a minősített azt hiszi, ez a személyzeti vezető véleménye csak, ilye! róla az ő főnöke nem irt. Van egy olyan veszély, hogy az egyes gazdasági vezetők azt hiszik: az uj mechanizmus azért történik, hogy ők JO ezer forintos prémiumot vegyenek fel. Feltétlenül igénylem és kérem, hogy a pártszervezetek a káderek elvszerü, helyes megítélésében segítsék a személyzeti vezetőket. Abban segítsenek nekünk, hogy azt nézzük: az egész ember mit tesz azért, hogy azt a funkciót be akajja tölteni. Remélem, hogy a PB által összehívandó hármasfogat összehívása és megbeszélése nyomán ennek meg lesznek az eredményei is. I Béres elvtársnő: Én is mondhatnék nagyon sok hibát, ami volt és ami van még mindig, de azt is mondhatjuk, hogy a 2-3 évvel ezelőttihez sok, kai előbbre vagyunk e téren, törvényeink, határozataink jobban megfogalmazottak, nagyobb segítséget adtak és adnak. A jövőben sem biztos, hogy nem fogunk jobbra, balra torzítani, de azért megállapítható, hogy jobban összefogott, jobban kézben tartott, ügy érzem, a párt nagyon sokat tett ezzel a határozattal. Szeretném kihangsúlyozni, s tudom, hogy** lehet a kerületben is ebben jobban tevékenykedni, hogy jobban növelni az állami személyzeti munka szerepét, tekintélyét. Ma azonban mégiscsak az a helyzet, hogy az osztályellenség olyan remekül eldugdossa az embereit. Azt az elvet kell felülről lefelé vinni, hogy a párt ellenőrzése alól, a pártszervezet, a párttagság ellenőrzése alól senki ne vonhassa ki magát. A másik az, hogy kikre bízzuk azt, hogy értékeljenek. S itt van a kádermunkának a másik oldala. Akinek diplomája van, iskolája van? S ott van az a sokféle bizottság,s amit itt az elvtársak is elmondtak, hogy máról holnapra nem lehet egy embert átnevelni. De azt is feltétlenül nézni kell, hogy kit hová teszek, milyen hatással lesz arra az üzemre, üzemrészre, munkára, az életszínvonalra, a bérekre, stb. - lehetne sorolni. Tehát kire bízzuk az értékelést? A művezetőre, aki eldönti, hogy 100 Ft-ért gyártunk-e, vagy sem, stb. Aki az emberek sorsa felett dönt, az ki legyen; akitől sokminden függ. Vannak bizony olyanok, hogy se érdeme, se szakmai tudása és még nagyképü is, ugyanakkor nem tud dolgozni az egész üzem miatta. Még mindig ott tartunk, hogy a politikai nevelésben, a szakmai nevelésben mit csináljunk. II ’— ------------------=-J
