Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-08-18
L \ nyei igazolják a gazdasági összefogási részaránya, az előre gyártott beton- és vasbetonszerkezetek leilyességét. A második ötéves terv éve használása. . galmunk a KGST-országokkal 70%-l I 16. A mezőgazdaság termelése 10%-kal haladta meg az e ozo | unióval 93%-kal növekedett. | öt évit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi | Fejlődésünket biztonságossá teszi, h gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit fimindenekelőtt a Szovjetunió szállítása ■ gyelembe véve nagy eredmény. A tervidőszak végén a kehető a harmadik ötéves terv teljesíti nyérgabona-szükségletet hazai termésből fedeztük. A felvásaro 8 hordozók és a villamos energia impoi mezőgazdasági termékek értéke 1960-hpz képest 29°/0-kai nőtt. alapanyagokkal. Már tapasztalhatók a mezőgazdaság belterjes irányú fejleszté- I Külkereskedelmi forgalmunk továbt sének eredményei. 82 000 holdon hajtottunk végre szőlő- es országokkal. Üj és hasznos együttműlü 103 000 holdon gyümölcstelepítést, elterjedtek a nagyobb ho- Az ei£rt eredmények ellenére a meg . zamú növényfajták. , ' ’ kamegosztás egyes fontos iparágakban Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, csaknem meg- | el égi tőnek. Arra van szükség, hogy az kétszereződött a 100 holdra jutó traktorok száma és több mint I ^j^-tóött a szakosítás szélesedjék, a koop háromszorosára nőtt az öntözött terület. , 'Együttműködésre törekszünk minden 17. A mind szélesebb és gyors ütemű munkamegosztás | készek vagyunk szélesebb körű, világra mélyreható változást idézett elő az ipar és a mezőgazdaság köl- A kölcsönös előnyök érvényesülését, csönös viszonyában, valamint a termelés területi, ágazati és üze- teljesítését jobb módszerekkel biztosíts mi megoszlásában is. A mezőgazdaság gyors ütemben válik egy- Az utóbbi időben nálunk is megni részről nagymértékű ipari fogyasztóvá, másrészt jelentős szállt- nemzetközi kapcsolatok e sajátos me tójává az iparnak. sára nőtt a hazánkba látogatók és kü 1 Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének kísérő jelensége politikailag és gazdaságilag is előnyös. ‘ a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai átrétegenövekedésének feltételeit bei-uházásokl ződése. Több százezer ember változtatott ebben az időszakban ten és a balatoni körzetben fejlesztettük i foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerő- 19. Gazdasági fejlődésünk elemzése ■ forrását főleg a mezőgazdaság jelentétte. A mezőgazdaságban képen belül — azt is mutatja, hogy a dolgozók aránya az összes keresőhöz képest az 1949-es 55%resszusi célokat nem tudtuk teljes egész. I rál 31%-ra csökkent. , A nemzeti jövedelem emelkedése i Az ipari beruházásoknak háromnegyed része vidéken keni A mezőgazdasági termelés emelkedés felhasználásra. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari ’og a - nyabb volt, a termelési költségek az ip koztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt ^t^bb mértékben csökkentek és a m 1 az országos és négyszerese a budapesti növekedésnek. Az.ipámat .^^^Fnövékvő anyagköltségek miatt — nőt l bán dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38/o-kal, - u- ~ halmozásra együttesen — beleértve a : nántúlon 29%-kal, míg Budapesten csak 7 , o-kal nov . t— többet fordítottunk, mint a megtéri I Ennek ellenére a budapesti Ipar 1965-ben még az ország összes Vagyis többet osztottunk el, mint ame [ ipari dolgozóinak 41%-át foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folyez növelte külföldi adósságunkat. ! tassuk a vidék iparosítását. . . , Fontos népgazdasági ágakban az ál 18. Bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Népelégtelen volt, viszonylag sok új bei gazdaságunk és a többi szocialista ország fejlődésének eredme-i . « * I X ’ I _—— --. EZ
