Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1966-08-18
Xv A kisajátítók kisajátításával, a szocialista társadalom alapjai- A szocialista demokrácia kiterjesztéséb nak lerakásával a hatalomért folyó harc hazánkban eldőlt, a tömegek politikai tudatának fejlesztése, a nagy osztályösszeütközések korszaka lezárult, társadalmi ren- i tájékoztatás és olyan politikai légkör me dünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy áltakötelességüknek érzik, hogy mint az orszí lános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag nek minden fontos kérdés eldöntésében, lezáijuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakapük van a szakszervezeteknek, a Hazafias szaiban, különböző okokból szembekerültek a haladással, a szó. nek, a nőmozgalomnak és általában a cializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztály- Ö mozgalmaknak, amelyek feladata kiszé harcban alkalmazott politikánk szerves folytatását jelentette: I tatommal telik meg. határozott harcot folytattunk mindazok ellen, akik a szocializ- | Növelni kell az Országgyűlés szerepé mus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de embekenységében és az Elnöki Tanács, valarr íicsségtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik" letették a kajának ellenőrzésében. ^gyyert s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes mun- Népköztársaságunk Alkotmánya 1949-b kayal beilleszkedjenek a társadalomba. _ . ASta befejeztük a szocializmus alapja , . ’ z elmúlt években tovább erősödött a szocialista demokküldtük a szocializmus teljes felépítését. iacia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve foí sókat időszerű az Alkotmányban is meg ózó ott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jerácia továbbfejlesztése szükségessé teszi en os te egek vettek részt a gazdasági építés kérdéseinek, a felülvizsgálatát és fejlesztését. XZtíí’nÍTiZí11 ’ kíU1í^álÍS pr?blémák vitáiban. E viták 13. Államunk mindenki számára bdzl 14 marxista k-idnU ° ■ 'H'h& ° soran felmerülő új kérdések szabadságot. Húszéves gyakorlat bizony kerülhetetlpn harZ v-’ ,S ezeit, többségük nemcsak eldolgozók túlnyomó többsége támogatja i feilpszípsAt á lvana os es hasznos volt, a demokrácia kai céljaink megvalósítását. Hazánkban i részvétele íz ,í1 . emze eiositesét szolgálta. A dolgozók vallásos emberek állnak egymással szem! X l^ött kí^»n yl ÜgyeIt lntéZéSéb“ méS ' “vél “ ^éhségei. . íéM^^k STMk ktoTM1?bI?leS2tS“ek náiok 3j 1? Biztosítani kell a UAz egyházak hiyatalM vezetése és a pa; kommunális fmlosziíl tgazdálkodás lehetőségét a a szocialista államrendet, lehetségesnek és kai igénvek kiplóaítÁs'b^11 a3 j.U ,lura is szoci Alpolitiegyüttműködést a szocialista állammal, az zetésével nacvobb lphetf<X ' 3? ^azdasaS/mcc'banizmuis ,beve~ | házak hitéleti tevékenységét. A magyar é üzemekben A kérripqpk ruuXs1 -V 3 dem°^racia fejlesztésére az mális viszonya nemzetközi hatásában in tői maguk döntenek éc° a va'lalatak’üzemek veze- j^r; ^összefogását és a reakciós egyházi körök kollektíváiul? tanacrtalat .szamu Ia ,ls fontossá válik, hogy ®S<Társadalmi és politikai rendszerünk szí Ugyanebbe az irínvbn h^Ua’ Ve cr?en^e^®, tarna®z^°^jan'ak. «■ '-^gozók túlnyomó többségének egyetértő tősége A dolön^AV z anyagi érdekeltség fokozódó jelen- | ködöse a szocializmus építésében, az áll a vpzpfnk f i 1S erdekeltté válnak abban, hogy I viszony megfelelő alakulása lehetővé tet1 nv_ ' t ■ 1^e 1 C-C O1.an ^e^vják a gazdálkodás hiá-s állapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ez sában^3113’ S V<? közreműködjenek a hibák kijavítá- I szocialista államunkat, s ennek beleszól egyházat közösen érintő ügyekbe.
