Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
r~j . „. i A munkaerkölcs elemzésénél a kategóriákat jobban ki kellene munkálni, kendben van, hogy mi a mostani helyzetet akarjuk elemezni, hogy milyen fokú a fegyelmezetlenség, a munkaidő kihasználás, • a vezetés felelőtlensége, özeket konkrétan elemezni' kell,- de ez nem old. a meg o.z erkölcsi nevelés problémáját. Emelni kell az erkölcsi tudatosság színvonalát. heg kellene nézni a helytállás kategóriáját különböző helyeken és különböző embercsoportoknál. A helytállás ma azt j. lenti, hogy ha nagy problémával, vagy visszaeséssel találja magát szembe a legfelsőbb vezetéstől kezdve a legkisebb beosztottig, meg . kell keresni a kiutat. A következetésség-nek, mint erkölcsi kategóriának a kérdését is elemezni kell. A munkaerkölcsöt munkahelyi problémaként elemezném és itt a következetesség elsősorban, a vezetőknél merül fel, mert, ettől függ a dolgozók következetessége. A vezető következetlensége anarchiát idézhető elő a munkában. A vezetők következetessége az utóbbi időben kicsit megbomlott, a sokféle átszervezés köv tkeztében. Itt felmerül a vezetét tudómonyának a művelésé, a vezetés-elméletnek az az igénye, ami már ! sokszor felmerült és kezd a megvalósulás felé haladni. Alaposabban meg kellene vizsgálni, hogy a következetesség a vezetőknél, mint pedagógiai elv mennyire érvényesül. Ugyanígy az álhatatosság kategóriáját is alaposabban ki kellene munkálni, hogy ha valami nehézség van, akkor összeroppanunk, pánikba esünk. Vagy a perspektivitás kategóriáját, különösen a fiatal knál. A közösségi erkölcs a'munkaerkölcsöt erősen meghatározó tényező az üzem egész kollektívája, de a kisebb kollektívák, különösen a brigádok tevékenységében-. A szocialista brigádok funkciója nincs eléggé elemezve és nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőségeket. Mindezekkel-a kategóriákkal szembe kell állítani a felelőtlenséget, a bátortalanságot, a szívósság 'hiányát, a perspektivátlanságot és a munka iránti közönbösseget, vagy a harácsolas tendenciáját. Mindenki tudja azt a tényt, hogy a szükséglet ma még a végzett munka arányában elégíthető ki. Azonban egyes emberek, vagy embercsoportok a szükséglet fogalma alatt valamiféle harácsolást értenek. Ezért helyes volna az emberi szükséglet fogalmának korszerű értelmezését is tisztázni. Felvetődött a kapitalista fegyelem és a mi fegyelmünk problémája. Ezek közül a legfontosabb tényezőnek tartanám a munkahelyi demokrácia kifejlesztését. Jó volna, ha eJat a kérdést is vizsgálat alá vennénk. . . ' Azt javaslom, hogy néhány dolgot, mint részfeladatot vizsgáljunk egy év folyamán és a felvetett kérdéseket részleteiben elemezzük. Nekem az a véleményem, hogy túlzott a válság hangulat. Néhány kül- és belpolitikai esemény hatására egyes helyeken túlzott válság hangulat kezd kialakulni. Kétségbe vonják azokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Véleményem szerint a munkaerkolcsnél a pozitív tényezőket ki kell emelni és ennek az anyggnak a leVitele is ezt -a célt szolgálja. L_--- — J
