Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
I-4k A 10-ik oldal elején, hogy jelentős szedet játszik az is, hogy kiesett tőkés fegyelmező eszközök helyett nem sikerült teljes értékű eszközöket állítani. Én boldog lennék, ha részértéküeket sikerült volna állítani, hemamate teljes értéküeket. Javasolom, a IV. fejezet elején valamilyen formában az értelmiséget itt megemlíteni, hemcsak a munkásokat és parasztságot. A dolgozók egymáshoz való viszonyát általában az elvtársi együttműködés jellemzi,-- azt hiszem, ez is túl pozitív állásfoglalás, mert nem csak ez. Ez is van, de nem csak ez van. Nem tudom, hogy a termelő munkában jelentkező szervezetlenséget a dolgozók elsősorban a vezetők hibájának tudjak be. Itt a vezetes alatt a helyi vezetőket értenek-e? Ezek olyan dolgok, hogy a felső vezetés hibái a helyi vezetés hibáiként tükröződnek. A 3-ik bekezdésnél talán sokkal élesebben vetném fel, hogy elválasztják az emberek nevelésétől. Én javasolnám, hogy az összefoglaló részben vegyünk olyan megállapítást, hogy a feladatok helyes ellátása azt jelenti, hogy a mai feladatokat úgy oldják meg, hogy a holnapra való felkészülés is ‘ szerepeljen benne, hogy a holnapi feladatokat is meg tudja oldani. Nem lehet a mai munkát elválasztani a holnaptól. A 15-ik oldalon, hogy a dolgozók/^I^SÍ®6 módjára viszonyul a társadalmi tulajdonhoz. Én szeretném, ha ez igy lenne, de nem vagyok erről meggyőződve. Ehhez képest túl sok fecsérlés található. A 15-ik oldal második bekezdésében a helyes gondolat nehezebben érthetően van megfogalmazva, hogy a párttagság példamutatása olyan, hogy azt példásabban kell megbüntetni, az olyan párttagot, aki a munkafegyelem ellen vét. Gábor elvtárs.: - '■ A vitabevezetőt és az anyagot jónak tartom és véleményem szerint tárgyalási alapnak és a titkárok felé történő kivitelre alkalmas. De szükséges néhány javaslatot tenni, melyek az anyagot tovább botitik, ill. néhány alapvető kérdésre felhívják a figyelmet. Úgy érzem, hogy néhány ilyen kérdés az anyagból hiányzik és javaslom, hogy az összefoglalóban térjünk erre vissza. .Egyik ilyen kérdés, hogy mi a célja önnek az anyagnak a megtárgyalásának. Véleményem szerint egyértelműen ki kellene mondani, hogy az a célja, hogyan lehet termelékenyebben, magasabb műszaki színvonalon, kevesebb fizikai erőfeszítéssel még eredményesebben dolgozni. Meg kell magyarázni az embereknek, hogy tulajdonképpen ebben a kérdésben a sajá' érdekűkről van szó. Érdemes elgondolkozni azon, vájjon mi volt az oka, hogy 1945/49. között és közvetlenül az ellenforradalom utáni években olyan forradalmi lelke, sedés volt, úgy végeztük a munkát, hogy az nagyban elörevitte az ország es a fejlődés ügyét. Mi az oka annak, hogy ez a fórra- B dalmi lendület alábbhagyott? Véleményem szerint erre a párttit- B kar elvtársak figyelmét tel kell hívni. Akkor voltak konkrét B feladatok és az agítációt is ezekhez kapcsoltuk, pl. ilyen jel- B szavakkal, hogy "arccal a vasút felé”, stb. Az ellenforradalom BI
