Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
— -WWK. I I ’ - 11 - l* Volt olyan, aki általában a törzsgárdára vonatkoztatta. Én nem mondanám az egész törzsgárdára. A harmadik az egész anyagi ösztönző rendszerünk. Úgy gondoljuk, hogy az alapvető ez a kettő kellene, hogy legyen: a tudat, a szocialista öntudat, és az egész szocialista bérezési rendszerünk. Egyet lehet érteni azokkal, akik ezt a kettőt tartják elsődlegesnek. De azzal nem lehet egyetérteni, akik azt mondják, hogy csak ez a kettő és semmi más. Mert véleményünk szerint van még egy: ez a szocialista törvényes eszközök alkalmazása. S ha azt állítjuk, hogy volt visszaesés az elmúlt években a munkafegyelem terén, akkor többek között azért volt, mert csak az első kettőre apelláltak és figyelmen kívül hagyták a szocialista törvények által adott jogok és módszerek alkalmazását. Nem véletlen, hogy a Munka Törvénykönyv ezirányu módosítására volt szükség. Mégis azonban, az egész együtt, vajon tud^e ma már azonos szinten alakítani, a munkafegyelmet, mint ami a tőkés rendszer mai viszonya között történik? Ez a kérdés. Ehhez kapcsolódik, a vita során alakult ki és nem tudtuk a jelentésben meg- V fogalmazni, és nem is ismertjük, hogy mennyire, vagy milyen mértékben kellene nekünk apellálni a dolgozók és a vezetők között az Alkotmányra, az Alkotmánynak azokra a pontjaira, ami a munkára és a munkához való jogokra és kötelességekre vonatkozik. Hogy miért kellene nekünk ezekről beszélni? Azért kellene talán, mert nagyon sokan vannak, akik az Alkotmány által adott jogokat félreértik, vagy ezekkel a jogokkal visszaélnek. S tálán meg kellene magyarázni az embereknek azt is, hogy az Alkotmány által adott jogok nemcsak egyszerűen a munkához, a munka által elért munkabérhez való jogot jelenti. Egyrészt talán, hogy mi a különbség a tőkés viszonyok közötti jog és a miénk között, ezt nem akarom különösebben fejtegetni, azt hiszem, ezt mindenki ismeri. De nemcsak a munkához, a munkabérhez való jogegyenlőséget jelenti. .Ez annál többet jelent, s azt hiszem, ez az oldal, amit meg kellene magyarázni, vagy boncolgatni, hogy ez jogot jelent az alkotáshoz, az aktív részvételhez is a szocializmus építésében; jogot jelent a magasabb termelékenységbe való törekvéshez is; a kezdeményezésre is; az L-----
