Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-12-04
i í *- 4 -Horváth elvtárs: Úgy érzem, a PB kétéves munkájának értékeléséhez szükséges, hogy elmondjuk, próbáljuk elemezni, hogyan és mint dolgoztunk. Feltétlenül szükséges arról az oldaláról vizsgálni a kérdést, - úgy érzem - hogy s mint érvényesült, mennyiben érvényesült a pártnak az irányitó szerepe, s ezen belül a PB irányitó szerepe. Mint volt tanácsvezető, azt tapasztaltam, hogy a párt irányitó szerepe, a PB munkamódszere, munkastílusa jobb lett, hatékonyabb lett, - elsősorban tanácsi vonatkozásban fogalmaznám meg. Kialakult az az elvtársi, baráti kapcsolat a PB és vezetői és a Tanács vezetői között, amely jobbá és hatékonyabbá tette a munkánkat. Az anyag VI. pontja foglalkozik a várospolitikai kérdésekkel. Az anyagból is kiderül, hogy a várospolitikai munka és ennek vizsgálata, elemzése több, mint a gazdasági, a Ft. forrásának vizsgálata és elemzése, és az a tervezet, amit időről-időre ideterjesztett a Tanács a PB elé, egyben megszabta azt is, hogy a Tanács hogyan és mint, a lakosságra támaszkodva vigye és oldja meg a kérdéseket. Egyetértek a VB által beterjesztett és kijelölt feladatokkal is. Mégis, amikor a feladatokat elemezzük, hogy a Tanácsnak hogyan érvényesülhetett és valósulhatott meg az önállósága, milyen kapcsolatok formájában alakulhatott ki, és hogy segítették a különböző rendelkezések elsősorban a Főv. Tanácsnak, a kerületi^PB-nek a tevékenysége, hogy a lakosságra támaszkodva alakulhatták ki ezt a várospolitikai tevékenységet, - ezt is elemezni kell. Úgy érzem, a Tanács, mint testület és a Tanács vezetői is, megkapták a PB-tól a vezetést és irányítást. Nem lehet azonban ,mindig ilyen egyértelműen megfogalmazni ezt a Főv. Tanács részéről. Nem mindig adták meg a szükséges lehetőséget államigazgatási vonatkozásban, hogy ezek a tervek, a javaslatok megvalósuljanak. Pl. a Főv. Tanács előbb hagyta jóvá a költségvetést, mint a kerületi Tanács. Hogyan valósulhat meg akkor a kerületi tanácsok ilyen jellegű önállósága? Másrészt eléggé diktáltak a felújítások és különböző költségkihatások, valamint a községfejlesztési alap felhasználása nem az élet által diktált feladatoknak megfelelően történik. A kerületi PB helyesen határozta meg, hogy a kerületi Tanács mupkája elsősorban a társadalmi alapra épüljön és segítse azt a kezdeményezést és munkát, ami a lakosság bevonásával történhet. Nem értem teljes egészében a meghatározott feladatoknál a 2-es pontnak az utolsó előtti bekezdését, amely úgy szól, hogy meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely egyre nagyobb szerepet ad a felújításoknak. Ha ezt a községfejlesztési alapra gondolja és nem a várospolitikára, teljes egészében egyetértek. De ha az egész várospolitikába, akkor úgy érzem, korrigálni kellene, mert a probléma inkább ott van, hogy a felsőbb szervek bocsássák a meghatározott keretet a kerületek rendelkezésére és a kerület mondhassa meg, hogy ebből mit kíván fordítani az egyes ágazatokra, vagy közművesítésre, stb. A probléma ott van, hogy jelenleg teljes egészében meghatározzák a rendelkezésre bocsájtott keretek hováfordítását és ezzel függ össze, hogy körzeteinkben és a lakóterületen másként jelentkeznek az igények, mint ahogy az végrehajtásra kerül. i_ •• —d
