Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-10-30
t n I - 14 - | szert, amit korábban már jónéhány esetben, hogy alulról felfelé építettük fel a jelentést és előzőleg sok üzemben beszélgettünk a dolgozókkal, kikértük valamennyi titkár véleményét az anyaggal kapcsolatban, hogy ezzel is biztosítsuk, hogy az anyag az életet tükrözze, a szemléletek és a gyakorlat oldaláról is. Az eddigi vita igen sokoldalúan foglalkozott a kérdésekkel és nagyon'sok jó gondolat vetődött fel, amelyeket a továbbiak során figyelembe kell venni. Ugyanakkor néhány gondolattal vitatkozni kell. Több elvtárs vitatkozott Somló elvtárssal és egymás között is vitatkoztak az elvtársak. Néhány dologra szeretnék kitérni, amely a saját véleményemet tükrözi. Ezen az anyagon még sokat kell dolgozni és azt javaslom, hogy a PB bízzon meg engem, mint az anyag előadóját, hogy az elvtáraak bevonásával dolgozzuk fel az itt szerzett tapasztalatokat, a vitás kérdésekkel fogl Ikozzunk tovább és a módosított anyagot vigyük a Végrehajtó Bizottság elé. Előzőleg még kon•zultalunk a szakszervezettel, vagy egyéb szervekkel is. Somló elvtársnak sok kérdésben volt helyes véleménye, de egyes kijelentéseivel vitatkozni kell. Egyik a demokratikus centralizmus kérdése. Somló elvtársnak igaza van abban, hogy kelltalálni egy más formát. Igaz az, hogy az a demokratikus centralizmus, amelyre a párt épül, mert a választás lentről felfelé történik, ez nincs meg üzemi .szinten. A döntési joga nincs meg az üzemi dolgozónak, de megvan a vezetőknek. Ennek pontosabb megfogalmazását kellene megtalálni, amellett, hogy mindkettő létezik az üzemben: van demokratizmus és centralizmus is. Csak más, sagátos formábanT~nem úgy,"mint a párton belül. Miben~jut Kifejezésre az üzemben a centralizmus? Egyrészt abban, hogy, az igazgató kinevezhet embereket a.g. üzemt>en, dontnet egyazémelyben ' isnEulonbclző kérdésekben, utasíthat, meghatározhatja a“Teladatoká'C~*Ez'”centraíizmust jelent, 'amelyet kötéléseZ’"Vegreha.itani : és'tudomásulvenni az üzemben. A másik dolog a demokratimmus, amely' ügyáncáák'á'' vezetőkre is koteTezo? Ez ab'Fol indul ki és ■ nyUvahür - megaz üzemben, hogy a munkásosztály a termelőeszkö- • /-> zök tulajdonosa, amely az állami tulajdonban jut~lcíf e je'zésref de éz~az állam a munkások állama. Éhből kövdtkey.í kT hegy a mun-r kasokat be ketlTvonni a termelés irányításába. A munkásoknak részt kell venni az‘“uzem feladatainak megoldásában, az anyagi ■ javak termelésében nemcsak azért, mert nélkülök nem lehet anyagi javakat termelni, hanem azért, mert ők is érdekeltek benne, mint hatalmon lévő munkásosztály. A munkás osztály az élvezője mindazoknak a javaknak^-amelyeket ő magá”Térmel. A munkáshatalomTaz~~~~uzemen belül" centralizmust is. . demokratizmust is/Teléirt. Az üzemekben is van bizonyos választhatóság és van bizonyos döntési joga is az üzemi tanácsoknak. De a demokratikus centralizmusnak az a teljes kiteljesedési formája, ami a párton belül van, ez az üzemekben valóban nincs meg./Ezért a megfogalmazást pontosabbá kell tenni, hogy ne lehessen azonosítani a párton belüli és az üzemen belüli demokratikus centralizmust. A párt kérdésével kapcsolatban, amit Somló et. vetett fel, az anyag az első oldalon foglalkozik a pártszervezetek szerepével az üzemi demokrácia erősítésében. A 8. oldalon ugyancsak foglalkozunk a pártszervezetekkel, amikor arról beszélünk, hogy l_ * - —d
