Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-10-30
r ... -Vita: Somló elvtárs: Az anyaggal szemben jóhéhány észrevételem van. Élesen fogalmazva az a véleményem, hogy az anyagnak vannak hibás része és vannak hiányosságai, s ez végigvonul az egészen. Azok közül, amit hibásnak tartok: az üzemi demokráciát a 3-ik oldaltól kezdve demokratikus centralizmusnak nevezzük. Én úgy érzem, a demokratikus centralizmus a pártnak a szervezési elve és nem az üzemi demokráciáé. Ez félreértésre adhat alkalmat, mert emellett, hogy vannak közös vonások, egy csomó lényeges eltérő vonás van. Tehát a centralizmus szó használatát javasolom törölni és maradjunk mi csak meg az üzemi demokrácia szónál. Egy másik ilyen hiba, hogy valahogy az üzemi demokrácia megnyilvánulásának formáit elszakitottan tárgyalja az üaem feladatától. Az üzemi demokrácia önmagában véve nem öncél és hiába van jó üzemi demokrácia, ha nincs az üzemben eredmény.. Tehát a cél alátámasztása és az eljövendő eredmények érdekében is az üzemi demokratizmus helyes és erről nincs szó. Az állami formáknál is ilyen arányeltolódás van. A pártnak a szerepéről csak egy sor van, hogy ezzel nem kívánunk itt most külön foglalkozni. Véleményem szerint nem szabad csak ennyit foglalkozni vele, mert az üzemi demokráciának alapja és talpköve az üzem irányításában. Csak a tanácskozásokról van szó, az üzemi demokráciának ezekről a formális tanácskozásairól. A 9-ik oldalon a gyáregységi tanácsok elsősorban a centralizmust erősitik. Nekem az a tapasztalatom, hogy a demokráciát nemcsak a legszélesebb demokrácia alatt kell érteni, hemcsak azalatt, ha ilyen testületekben szólnak hozzá a kérdéshez. A demokráciának különböző fokozatai vannak. Hogy hozzá tudjon szólni a kérdésekhez, bizonyos ismeretek szükségesek, amik többek között a helyi körülményekkel való ismerkedést is jelentik. Ennek hiányában nem tudnak sok esetben hozzászólni, pl. egy főkönyvelő számokkal teletűzdelt beszámolójához. Ezért én nagyon sokra értékelem a szükebb tanácskozásokat, ahol az emberek ismerősek a kérdésekkel és a helyes vélemények kialakítását elősegítik. Tehát vannak laikusok és vannak szakemberei a kérdéseknek. Egy másik ilyen kérdés, ami félreérthető, a 10-ik oldalon, hogy előfordul a decentralizálás következtében, hogy egyes művezetők alacsony szinten tartják meg az értekezleteket és a felsőbb gazdasági vezetés ezeken nem igen, vagy nem mindig vesz részt, ami nem helyes. Ez részben félreérthető is, mert mit értünk részvétel alatt? Egy gazdasági igazgató egy műhely értekezletén úgy is részt vehet, hogy az üzem vezetőjével megbeszéli a problémákat, azután úgy i® részt vehet, hogy csak ott van, és úgy is részt vehet, hogy felszólal. Az a helyes részvétel szerintem, ha megbeszéli a problémákat. Helytelen, ha ő vezető szerepet ragad magához az ilyen részvételben. Lr--------------71
