Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-07-02
r 1- 10 -Véleményem szerint nem lehet a párt vezető szerepét túl‘ becsülni, mert objektíve kell, hogy állandóan nőjjön. Azt nej:; lehet, hogy a párt vezető szerepét valaki sematikusan, direkt módszerekkel akarja elérni, - de van olyan, hogy a párt vezetőfezerepét lebecsüli. Különösen az én területemen, a kulturális dolgozóknál. ügy lehetne megfogalmazni, hogy nem. tartanak igényt rá, és az elvtársak sokszor belemennek ilyen stucc-polit lkába és nem állnak a helyzet magaslatán sok esetben. Világosan kell beszelni arról, hogy a párt vezető szerepe alapvető és döntő feladat kell, hogy legyen. Fel kellene vetni, hogy mi van a mi.pártvezetésünkkel? Rosszabb, mint volt? Ha nem is rosszabb, de meg kell mondani, hogy nem javult. 1956. után felnéztek a felsőbb pártvezetés munkájára, a felsőbb pártvezetőkre is, s azután van egy bizonyos visszaesés. Javasolom, hogy itt, a ml saját területünkön is nézzük meg ezt a kérdést és a pártalapszervezetekben is nézzük meg egy kicsit intenzivebben, és javasoljuk, hogy fent is az elvtársak foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, Hogy ez a bizonyos kétfrohtos harc, ami kell, hogy follyon és folyik is, - sokkal jobban fel kell használni a különböző tipusu, különböző beállítottságú emberek együttműködését itt is. Átszervezés volt, személyi változások. Személyi változások még lesznek is. De a pozitív az, amikor azt mondják, hogy jó, hogy i Kádár elvtárs most már a párttal foglalkozik. Azt várják, hogy rend legyen, mert a pártban vannak ilyen szubjektív I tendenciák, csoportosulások - ha nem is emberek, de különböző nézetek körül. Nem személyek körül, - bár ez is lehet, de nem tudok róla.A Különböző nézetek körüli csopoxtosu* lások vannak és ezek nem eléggé elemződnek, nem eléggé I kezűinek fel. Idetartozik az értelmiség problémája is. En nem hiszem, hogy túl sokat foglalkoztunk volna velük és kevesebbet a munkásokkal, hanem - véleményem szerint - nem. jól foglalkoztunk velük. Az értelmiség a munkásosztály egyrésze, onnan nőtt ki, ezért igy nem. lehet meghúzni tálán a határvonalat, hanem az érintkezési pontokat kellene megnézni i elemzőbben. Inkább egy strukturális mozgás van itt, s megnézendő az a kérdés inkább, hogy ugyanakkor műveltebbé válnak a munkások, sokan közülük az értelmiség soraiba i kezűi. Ezekkel a kapcsolatot szorosan tartjuk-e, ideológiai támasztékot kapnak-e? Inkább ezeket a kérdéseket vetném fel. Persze, azzal együtt, hogy a munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozni kell, mert ez nem csökken a jelenlegi , körülmények között. S javasolom, hogy a munkásosztály helyzetét egy kicsit differenciáltabban próbáljuk megnézni, a fiatalság, az ifjúmunkások között és az élenjáró munkások között* - ahogy az egyik elvtárs felvetette a szocialista^ brigádok, műhelyek, üzemek felé a nagyobb figyelmet. Tehát az élenjáró munkások között - ezekkel a rétegekkel kellene jobban foglalkozni, amelyik a huzó réteg volna és sok helyen lebecsülik. : | _______ ___AC _ ________
