Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
mlmbmbk r n ~ 5 - St,sz.:264. A munkások jelentős része, különösen a törzsgárda tagjai, ragaszkodnak üzemeikhez, büszkék eredményeikre és hajlandók térítés nélkül is dolgozni, ha nehézség jelentkezik. 1965-ban a Telefongyárban a tervlemaradás behozásában a dolgozók igen áldozatos munkát vállaltak. A Budapesti Finomkötöttárugyárban sokan még vasárnapi munkát is végeztek a tervteljesités érdekében. Az Asztalosipari Vállalat- nál az üzemrész átszervezésében fizetés nélkül, szabadságidőben vettek részt a dolgozók. /Ezzel a lelkesedéssel néha vissza is élnek a vezetők: jelentős indok nélkül is ingyen tulóráztatnak, stb./ Ilyen példákat szinte minden üzemből lehetne felsorolni, amelyek egyértelműen bizonyítják a dolgozók munkaerkölcsének megváltozását. Több üzemben közvetlen ellenőrzés nélkül is kiváló munkát végeznek egyes kollektívák. Az Aluminiumárugyárban, az Autótartozékokat Gyártó Vállalatnál és a KUTESZ-nél egyes üzemrészekben önmeózást vezettek be, és.ezzel létszám-megtakaritást értek el. Ezeknek a megoldásoknak igen nagy^SiRa^ása van, a dolgozók fokozott gonddal vigyáznak a minőségi munkára, kevesebb lett a selejt. Megszűnőben van a szakmai féltékenység. Ez egyrészt az egyre magasabb fokú munkamegosztás, amely a technika és tudomány fejlődésével tovább növeli a dolgozók egymásra utaltságát, másrészt azonban a munkához való uj viszony kialakulásának következménye is. Ebben a tevékenységben élenjárók a kommunista munkások és értelmiségiek, valamint a szocialista brigádok, akik egyre tudatosabban tevékeny- . kednek annak érdekében, hogy szocialista módon dolgozzanak és éljenek. E brigádok száma és befolyása egyre növekszik, ezt bizonyítják az alábbi adatok is: Míg 1960-ban a munkabrigádok száma 771 volt és ebből 52 szocialista brigád, addig 1965-ban 1186-ra, illetve 288-ra növekedett a számuk. Már csak itt-ott lehet találni olyanokat, akik a.sarokba fordulva dolgozva féltékenyen őrzik szakmai tapasztalatukat. Az értelmiségieknél is nagyfokú változást lehet tapasztalni. A Földtani Intézetnél és a Műanyagipari Kutató Intézetnél például a kutatók, bár összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségük van eredményeik közreadására, mint bármikor, mégis állandóan uj utakat Üf' -------------------------JJ
