Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1965-03-27
r n- 5 - St.sz:262. Emellett a fő tendencia mellett kialakul a munka szeretete is, melyet a munka alkotó jellege, embei’t formáló tevékenysége táplál. Ez az ellentmondás végig kiséri av dolgozók munkához való viszonyát a kizsákmányoló társadalmakban. A szocializmus épitése során, amikor a termelési eszközök tár. sadalmi tulajdonban vannak, a munka pedig egyre inkább társadalmi jellegűvé válik, uj helyzet alakul ki a munkához való viszony területén is. A szocializmus épitése közben végzett munka kifejleszti az emberekben a társadalom iránti kötelességtudatot és elveszti kényszer jellegét, A marxista társadalomtudomány azt vallja, hogy a jövő társadalmában a munka nem a létfenntartás eszköze lesz, hanem életszükségletté válik. Az uj erkölcs kialakulása nem megy könnyen és gyorsan. A szocialista erkölcs térhódítását segíti a munkásosztály forradalmi tapasztalata, a kapitalizmus és maradványainak leküzdésében kialakult erkölcsi hagyatéka, az összefogás és a segítségnyújtás elve. A szocialista termelési viszonyok kialakulása, annak állandó fejlődése és erősödése, a dolgozók érdekeltté válása a szocializmus építésében, a politikai nevelő munka és a demokratizmus szélesítése a gazdasági életünkben. A munkához való uj viszony erősödése, az uj munkaerkölcs kialakulása mellett még elég széles körben hatnak a régi magántulajdonosi szemléletből fakadó nézetek és erkölcsi ítéletek. Gátolják az uj kibontakozását a gazdasági szervezőmunkában elkövetett hibák és a nyugatról beáramló nézetek. II. A szocialista munka és munkaerkölcs fejlődésének tapasztalatai, jellemző vonásai kerületünkben. Figyelembe véve eddigi tapasztalatainkat és eredményeinket a szocializmus építésében és mindazt, amelyet dolgozóink /üzemi és intézményi, munkás és értelmiség/ elmondtak az elmúlt hetek csoportos beszélgetésein, azt igazolják, hogy a munkához való L— — ----
