Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-11-28
r - ~~i az elmúlt időszakban. Bizonyos jelenségekkel szemben hol élesebben kellett fellépni, hol nagyobb segítséget kellett adni. Megállapíthatjuk, hogy a pártszervezetek egységesen igyekeznek a KB. határozatait az üzemekben realizálni. Véleményem szerint helyes lenne értékelni, hogy ez az együttműködés megvan-e a tervhivatal, a minisztériumok és az üzemek gazdasági vezetői között, mert jelenleg az összes ellentét és probléma nem egyszer innen indul ki. A pártvezetőség sokszor szakszerűen nyúl a gazdasági kérdésekhez, de felvetődik a kérdés, hogy a gazdaságpolitikai i'rányitás miért nem ilyen'szakszerű a gazdasági vezetés'vonalán. A minisztériumok részéről nincsenek következetesen és egyértelműen lerakva az elvek.Januárban általában nagy a feszítés és év végén,‘ha erre lehetőség van, ékkor engednek. Meg kellene vizsgálni, hogy az átszervezésekkel kapcsolatban mi a pozitív, vagy milyen problémák'vannak. Jó lenne, ha a minisztériumok a kerületi Pártbizottság tájékoztatását is meghallgatnák, nemcsak a gazdasági vezetését. Ezt a kérdést javaslom a Bp..PB. felé továbbítani. Nagyon egyetértek a beszámolóval abbán, hogy ma már a KÍSZ-nél érvényesül a párt irányitó és vezető szerepe. De meg kellene nézni, hogy van-e ereje a pártszervezeteknek annak vizsgálatára, hogy a szakszervezet területén hogyan érvényesül a párt irányító és vezető szerepe. Ezt iá fentről lefelé kellené megvizsgálni. Megállapítható, hogy van egy "elöregedés1' szakszervezeti vonalon. Amíg a KJtíZ-nek ma már komoly feladatokat lehet adni, nem mindenben ilyen egyértelműéi fentről lefelé a szakszervezetek szerepe. Általában meg vannak határozva a feladatok, de a munkásdemökrácia oldaláról viamx bizpnyos vonatkozásban véleményem szerint csak beszélünk, holott ennek legfőbb zászlóvivője a szakszervezet kellene, hogy legyen. Ezért javaslom, hogy ha van erőnk, akkor a szakszervezeti választásokkal kapcsolatban helyes lenne úgy a budapesti, mint a kerületi pártmunkások .felé ezt a kérdést felvetni, mert a pártszervezet ma még nem tud minden esetben támaszkodni a szakszervezetre. Egyetértek azzal, hogy egészen a taggyűlésekig 'vigyük le az elvi és módszertani kérdéseket. Ezen belül szeretnék .felvetni egy kérdést, amivel véleményem szerint lehetne foglalkozni. Meg kellene nézni,hogy a szoc. építésének ezen időszakában mi a szerepe az értelmiségnek. A párt szövetségi politikája, a .népi, nemzeti egység kérdésén belül a szoc. építésének meggyorsítása érdekében elsősorban a kommunista értelmiség körében nem lenne-e időszerű annak az elvi, politikai meghatározását, hogy az értelmiségtől többet várunk, az urdalkodó osztály kiszolgálása érdekében. Ma már nem elég csak a szoc. építésével egyetérteni és a békét akarni, hanem alkotó tevékenységgel kell segíteni a célkitűzések megvalósítását. Egyes értelmiségi körökben elpolgáriasodás kezd eluralkodni, hogy bár látják a problémákat, de nem foglalnak állás.t, mert az népszerűtlen. Amikor a szoc. embertípus kérdésével foglalkozunk, véleményem szerint mélyebben lehetne értékelni és elemezni az értelmiség szerepét és meghatározni a feladatokat, elsősorban a kommunisták, de a pártonkivüli értelmiség felé is. Az ideológiai munka vizsgálatánál élesen felvetődött a kommunisták megbecsülésének, a párt szövetségi politikájának, a párttagok és pártonkivüliek kapcsolatának kérdése. Véleményem szerint itt nagyon jó lenne, ha olyan vonalat vinnénk, hogy a felvetődött kérdéseket sajá^ üzemi példákon bizonyítsuk, mert amikor konkrét tények alapján értékeljük a helyzetet, akkor másképp állnak hozzá a kérdésekhez. Egyetértek Schumeth elvtárssal abban, hogy a párt irányitó szerepe fent már elismerésre talál, de ezt nem minden esetben látják az egyszerű párttagok. Ezekre a kérdéseimé vissza kell térni, amikor elméleti és L_____u_____ |
