Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-09-12
r i a kooperációs'kötelezettségekét nem lehet felmondani s e téren nemhogy’csökkentek volna az igények, hanem'mind nagyobbrak. Azt hiszel , ha ezekkel a kérdésekkel csak azok a vezetők f oglcllroznak, akié: közvetlenül a hagyományos gyártmányoknál vannak, a műszaki apparátus pedig csak az uj gyártmányok problémájával foglalkozik, akkor a hagyományos ...gyártmányok nem készülnek el és ez magúval hozza a terv nem • . g teljesítését. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hogy a szükségleteket elégits.ük-e ki, va y áz uj felé menjünk. A másik fontos kérdés, hogy a világszínvonal szempontjából a műszaki fejlesztés terén komoly eredményeket érjünk cl. léchez azonban a népgazdaság részéről szükségesek eszközök, megvásároltuk a francia licencet a hidraulikus 'tokmány gyártásra. U y néz ki, hogy ezt még 1965-ben sem fogjtik tudni gyártani, mert a szükséges 8 millió l't import deviza beruházásról senki.nem gondoskodott. A Szerszámgépipari Müvek vezérigazgatóját' felkértük, hogy tervüket úgy állítsák össze, hogy ez a probléma megoldást nyerjen. Most azt"hallottam, hogy ezt olasz cégtől kívánják megvenni. A jövő évi beruházási tervbe beállították ezeket a gépeket, de ha csak az év végén érkeznek be, akkor csak 1966-ban tudjuk a gyártás beindítani. Az anyagban szerepel az a javaslat, hogy a PB és a minisztérium vezetői üljenek le a Danuvia jövőjének megtárgyalására. Ez már részben megtörtént és közös javaslatot készítettünk a ‘harmadik 5 éves tervre vonatkozóan. A jövő évi /tervet illetően vannak komoly problémáink, mert, az igény ötször annyi, mint a vállalat kapacitása úgy az uj, mint a régi gyártmányokból. Erre még ebben a hónapban elkészítjük ja. vaslat nkat a minisztérium felé. Ezért ezt a megbeszélést nem javas-* lom határozatként kimondani. ■> A 4 gyáregység közül'a Monori-uti és az Angol-utcai gyáregység termelési szervezetét meg kell változtatni és teljes termelési értékben az uj gyártmányokra kell átállítani. Ehhez komoly beruházás szükséges. 1970-re meg kell hétszerezni a jelenlegi termelésben a szerszám gyárfást. A jelenlegi volumen 50 %-al emelkedik. Mindez rend Ívül sok szer-, vezéisi intézkedést és beruházási problémát jelent.A gépek erősen elavultak, a teljes gépparknak csaknem 80 %-a kicserélésre szorul. Ez magával hozza, hogy kb 2500 betanított munkás■feleslegessé válik és helyettük szakmunkásokra lesz szükség. Ezeket a feladatokat csak úgy hajthatjuk végre, ha a szerszámozás is emelkedik. Nagyon fontos, hogy a PB is foglalkozzon a gyár problémáival, de az is nagyon fontos, hogy a gyáron belüli vezetők úgy tervezzenek ,és intézkedjenek, hogy a kitűzött feladatokat végre tudjuk hajtani. A vezetés ma még nem elég következetes és előrelátó, amin sürgősen változtatni kell. Az 1964. évi tervet teljesíteni kell és megtettük mindazokat az ' intézkedéseket, amelyek,ezt biztosítják. Bajnai eÍvtárs:/ a Telefongyár PB titkára/ A"Telefongyár eredményei és kudarca a 640.milliós évi tervfeladatával nagymértékben befolyásolja a ke ület eredményeit. Jogosnak tartjuk az anyagban felvetett bírálatot a teljes termeléssel és a termelékenységgel kapcsolatban. Pontos kérdésnek tartjuk a BHG átviteltechnikai fejlesztésre és a Pupin-fazék gyártásra vonatkozó bírálatot. Általában a telefongyári problémák jelentős részben külső té yezők miatt vannak, de elsősorban belső okok miatt következett be a lemaradás. Az egyik ilyen probléma, hogy a vezetésre vonatkozó' belső szervezeti rend', a L —
