Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1963-03-29
í 1- 41 -a problémának a megoldásában, a kommunista magatartás kialakításában nem segit Felcsuti elvtárs hozzáállása. Nem avatkozhatunk bele abba, hogy a kommunista kivel keresi a boldogáágát, de lehet ebbe valamilyen tudatosságot elvárni a mi elvtársainktól. Másrészt a szerelmet is meg kell válogatni. Veszélyesnek tartom, hogy Felcsuti elvtárs úgy veti fel, hogy nézzük meg a küldő körülményeket és azt, hogy a Danuviából miért kerülnek ki a vezetők. így ma már nem lehet felvetni a kérdést. A probléma az, hogy ezekkel a kérdésekkel ilyen nyíltan és őszintén eddig nem foglalkoztunk. Elkenegettük az ügyeket, amivel nem segítettünk és egymás tapasztalatain nem okulva, egymás után kerülnek bele a mi , elvtársaink az ilyen ügyekbe. Még egy dolgot. Nem veheti el feleségül Marosinét. Úgy néz ' ki a kérdés, mintha alulról megindult volna egy intrika hadjárat, másrészt pedig felülről is megindult volna egy hadjárat, hogy ez a szép szerelmi viszony ne bontakozhassón ki. Csillag elvuársnak gyenge volt- a gerince, mert amikor látta, hogy ez nem olyan egyszerű} lemondott a szándékáról. Ez megmutatkozott abban is, hogy lefolytatta a vizsgálatot, de takargatta is a súlyosabb vétkeket. I , 1 Csáki János.elvtárs: Mondtam az előzőekben, hogy látásból ismerem Csillag elvtársat és Csillag elvtársnőt ismerem. I De azt is el kell mondanom, hogy az tény, hogy már évekkel ezelőtt sem a legjobb, harmonikus családi élet folyt közöttük. Nem mondta Csillag elvtársnő, hogy mi, de látszott rajta, hogy bizonyos mérvű ellentétek voltak közöttük, hogy miből adódott ez, hogy a gyerek ilyen visszamaradott volt, vagy más■ ból, nem tudom. Csillag elvtársnő ilyesmit nem mondott, de azt ki lehetett venni, hogy nem a legharmonikusabb volt a családi élete. Meg kell mondani azt is, hogy amit mi itt tárgyalunk, az nem a nő-ügy, hanem annak folyománya, amit az hozott, HKBiExxk banem gazdasági ügy. Ha nincs nő-ügye és utánna ez a gazdasági dolog, akkor Csillag elvtárs elmegy az üzemből? Nem ment volna el, sőt trösztvezető lett volna, stb. Tehát, ha nem a nő-ügyet tárgyaljuk, hanem az utána következőt, akkor próbáljuk a parallel következményeket nézni, még ha önként ment is el, akkor is csak büntetés ez. Tehát még egyszer mondom, hogy két büntetés szerintem egy embernek ezért a dolgokért elég. Somló György e.1 v t ár s: Lényegében egyetértek mind a 3 javaslattal, még a partbüntetéssel is, legfeljebb, hogy szigorú megrovás, vagy megrovás legyen-e a helyes, ezen lehet vitatkozni. Még annyit, hogy a hibának két oldala van, az egyik aki elköveti, a másik az, hogy reagál a társadalom erre, az a környezet, ahol ezt elköveti. A Danuviának súlyos kára származott ebből. Csillag elvtárs és az anyag is utalt arra, hogy kérte, helyezzék el, - el is helyezték. De mi az a munkakör, ahová került? Azt tudó, mondani, hogy ha egyszerű dolgozóként nézem, hogy az igazgató helyet cserél, én azt nem tudom kellő mértékű büntetésnek felfogni. Én ezért is tartom helyesnek a pártbüntetést, de helyesnek tartom azt is, hogy amikor a pártbüntetést kiszabjuk, amíg ez tart. Csillag elvtárs ne kerüljön olyan pozícióba, ami titkárnővel és gépkocsival jár. Ha úgy változtatja meg helyét, hogy titkárnő és gépkocsi nélkül, - akkor fog 1 találni egy másik Marosinét is.'