Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1963-05-20
r~ —1 * - 4 - St szám: 242. 1 A pártszervezete?; munkája^ Az ‘áíszervezc'ssel~IcapcFolatban a pártszervezetekre rendkívül sok feladat hárul. Vonatkozik ez a kerületi Pártbizottságra is. Az átszervezést végző gazdasági szervek sok esetben nem készítették elő megfelelően az átszervezés munkáját. Sok esetben a kialakított profilok sem voltak megfelelőek s ez a gazdaságos termelést sem biztosította. A vállalatok szervezeti felépítését sem határozták me^ előre, sőt egyes esetekben még a kerületi pártszerveket is csak megkésve értesítették. A Kerületi Pártbizottság az ilyen esetekben a leghatározottabban fellépett, s igy megfelelő előkészítés hiányában a Könnyűipari Varrógépgyár, a Zuglói Asztalosipari Vállalat átszervezésének végrehajtását nem engedélyezte, illetőleg ahhoz csak akkor járult hozzá, amikor annak eredményes voltát biztosítva látta. Olyan esetek is voltak, amikor az átszervezés öncélú lett volna, pl. Beikor. Gépkocsijavító, Posta Járműtelep, stb. átszervezése. Az üzemi pártszervezetekre alapjaiban kettős feladat hárult. Egyfelől az, hogy az átszervezést végző szervek, valamint a vállalatok között a megfelelő kapcsolatot megteremtse, másfelől pedig a vállalat dolgo-/*-^ zói között a megfelelő politikai munkát elvégezze. Az átszervezést végző szervek elszigeteltsége folytán az üzemi pártszervezetek sem értesültek az átszervezés munkáiról. Ez ellen a pártszervek felléptek s még olyan viszonylag zökkenőmentes átszervezések esetében, mint pl. a Kompozíció is, ennek tulajdonítható, hogy a vállalat, és helyi mozgalmi szervek az átszervezés munkájába be lettek vonva. A megfelelő tájékozottság hiányában a pártszervezetek nem minden esetben tudtak fellépni a vállalaton belüli ellenállások leküzdésére és nem tudtak megfelelő agitációs munkát végezni a vállalatok dolgozói között. Az átszervezés általában nemcsak a vállalatok vezetőit érintette, hanem legtöbb esetben a vállalatok egyéb dolgozóit is, hiszen ’ megszokott környezetükből ők t kizökkentette. Ezen túlmenően számos utazási, napközi otthon, iskola, stb probléma vetődött fel. Pl. Műszertechnika, Divat Cipó, Zuglói Kötött, stb. Az átszervezések után a pártszervezetek s a tömegszervezetek is erőfeszítéseket tét bek, hogy az uj .körülmények között, részben a feegyakorlatlanság miatt is jelentkező nehézségüket-ld: űzdjék, s a vállalatok a lehetőségekhez képest tervüket teljesítsék. A pártszervezetek munkáját rendkívül nehezíti a. területi, illetőleg a szakmai irányítás kettőssége, A Politikai Bizottság 1962 november 2-i határozatában szabályozta az összevont vállalatok pártiráhyitását.Ez a határozat azonban végrehajtva, nem a kívánt mértékig lett és gyukor-.*latilag nem tisztázott, vagy formai, bár egyes pártszervezetek igyekeztek ráhatást gyakorolni a gyáregység pártszervezeteire. Minthogy az egyes területek irányítása módszereiben már csal: a kerületek különböző jellege miatt / ipar, nem ipari/ eltérő, a pártszervezetek munkájában oz számos zavart okozott. ■ ’ • A pártszervezet ok munkája nem lehetett maradéktalan, mert azt zavarta egyfelől az irányítás területi, elve, másrészről pedig az, hogy a központok pártszexy.ozdtei, illetőleg annak vezetőségei automatikusan váltak az uj gyárak politikai irányítóivá és ez nmm jelentette,azt, hogy minden esetben a politikai irányítást a legmegfelelőbb olvtársak végezték. L - J
