Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1963-03-29

1 ri -1l\­­| IIoll elvtárs: Milyen elvekalapján határozta meg a Tanács az ipari öveze­teket, mert ez véleményem szerint nem áll összhangban a Gaz­dasági Bizottság döntésével. A szövetkezeti iparra vonatko­zóan milyen elvek alapján döntötték el, hogy a kerületben fejleszthető, vagy kitelepítik őket? Belágyi elvtárs: A vállalatok kategóriába való sorolása ellentétben áll a párt politikájával olyan értelemben, hogy a dolgozók szociális és egyéb munkakörülményeinek javítására a III. kategóriába sorolt üzemeknél már nincs lehetőség, viszont ezek az üzemek még jó­' néhány évig dolgoznak. Ennek megoldására milyen módot talál a tanács? Virág elvtárs; A távlati létszámhoz próbáltam számításokat végezni. Ennek alapján 800 tanterem lenne szükséges, melyből 260 középis­kolai és 540 általános iskolai. A tervezet ennél lényegese n kevesebbet tartalmaz. A tervezetből nem tűnik ki a szakközép­iskolák helyzete, holott erre nagy szükség és igény van. Csáki elvtárs: A távlati terv szerint a hőenergia ellátás szempontjából a Posta Járműnél hőenergia erőmüvet fognak építeni. Az a kér- I désem, hogy a központi fütéses újonnan felépítendő lakások részére is nem lehetne-e innen megfelelő energiát biztosíts- • j ni. A távlati tervben garázs probléma nem merült fel. Nem i volna-e helyes, ha erre is a jövőben valamilyen megoldást i találnánk? A terv szerint a kulturális intézmények nem íog­* nak növekedni. Megfontolandó, hogy nem lenne-e szükséges központi helyen egy színház felépítése, a kerület távlati lakosság növekedését figyelembevéve. Kikillai elvtárs: A tervezetben az Alumíniumgyár megmarad, de területileg nem fejleszthető. A vállalatra komoly feladatok várnak, melyet a Csepel Szerviz területének átvételével, aluljáróval a gyár­hoz lehetne kapcsolni. Kérem, hogy a tervezetet ilyen elgon­dolások alapján dolgozza át a tanács. Florek elvtárs: A fő közlekedési utak a város központja felé mennek, ugyan­akkor az ipar egyre inkább a külső területekre települ. Ezt figyelembe kell venni a kerületi közlekedés kialakításánál. Csányiné elvtarsnő: Budapest fejlesztését illetően kaptak-e konkrét időpontokat és elképzeléseket, mert a kerület fejlesztése szorosan ösz­­szefügg a főváros fejlesztési tervével. Ha vannak ilyen ada­tok fővárosi viszonylatban, kérem, hogy azokat ismertesse Horváth elvtárs. Paliczné elvtarsnő: Van-e a távlati tervijen bizonyos súlypontok kialakítása és ezeknek az összhangba hozása a többi kerülettel? Fi. a Rákos­patak szabályozását központi kérdésnek kellene tekinteni és megoldását időben előrehozni. •--------­­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom